Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Március elején már beterjesztheti a kormány a minimálbér-emeléshez ígért kompenzáció fedezetét megteremtő költségvetési módosító javaslatot, valamint készül az a kormányrendelet, amely a munkaügyi központok ezzel kapcsolatos eljárásrendjét rögzíti − értesült a Napi Gazdaság. Így legkorábban március végén igényelhetik a cégek a támogatást, viszont értesüléseink szerint egy összegben előre kérhetik a következő háromhavi összeget is. Munkáltatói kérésre a készülő kormányrendelet rögzítheti majd, hogy a kérelmeket mennyi idő alatt kell elbírálni.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Érdekegyeztető Fórumának (VKF) tagjai a héten egyeztettek a mielőbbi kifizetést lehetővé tevő ügymenetről. A kormány még a minimálbér-emelésről szóló tárgyaláson ígért támogatást a legnehezebb feltételek között működő 11 ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak. Tavaly decemberben abban állapodtak meg, hogy egyszerű igénylés alapján, gyors elbírálással igényelhetik azt a munkaadók. Eddig azonban kénytelenek voltak maguk finanszírozni az emelés költségeit. A szakszervezetek azért támogatták a VKF-ben a munkaadók kompenzációval kapcsolatos kérését, mert ez a helyi bértárgyalásokat is segíti.
A VKF jövő heti ülésén többek között szeretnénk ismételten tárgyalni az országos bérajánlás elfogadásáról − mondta a Napi Gazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. A munkaadók már a minimálbéres tárgyalásokon mereven elzárkóztak ettől, mondván, recessziós környezetben nem látnak lehetőséget a bérajánlás elfogadására. Emellett arról is egyeztetnének, hogy a Munka törvénykönyvét (Mt.) a pótlékok, illetve a szakszervezetek konzultációs jogának visszaállítása érdekében módosítsák. Palkovics szerint a műszakpótlékoknál vagy a korábbi szabályozást kellene visszaállítani, vagy pedig egy olyan mondatot hozzátenni a most hatályoshoz, hogy munkaidő-szervezéssel ne lehessen megúszni a munkaadóknak a pótlékfizetést. Ezt ugyanis eddigi tapasztalatai alapján egyre aggasztóbb mértékben használják ki a munkáltatók, akár 15-20 százalékos jövedelemcsökkenést okozva a dolgozóknak a vasárnapi 100 százalékos pótlék megfelezésével, illetve a több hónapos munkaidőkeretek bevezetésével, valamint azzal, hogy pótlékfizetés helyett szabadnapot adnak a dolgozóknak. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint a nem a működőképesség határán egyensúlyozó, jól működő cégeknél a kollektív szerződések megújításakor túlnyomórészt megtartották a cégek a régi Mt. szerinti pótlékfizetést, sőt, sokszor a régi szerződést is.
