Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az alapvető élelmiszerek előállításában érdekelt és a jelentős áfacsökkentésért intenzíven lobbizó ágazatok megerősítésként értékelték, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tanulmánya több érvet is ad az áfa 12 százalékpontra történő csökkentéséhez. Az AKI anyaga szerint ha a jelenlegi kedvezményes 18 százalékos áfakulccsal adózó termékeket − illetve több más, magasabb kulcsú, de ide sorolható terméket − 12 százalékos kulcs alá sorolnának, az nagyjából 165 milliárd forint egyszeri bevételkiesést jelentene a költségvetésben. Ez a fogyasztásnövekedésből, illetve a fogyasztásszerkezet változásából, a gazdaság fehéredésével az egyéb adóbevételeknél jelentkező többlettel kiegyenlítődne. Sőt, ha a kistermelői, őstermelői adózást is átalakítaná a kormányzat, az csak 50 milliárd forint egyszeri kiesést jelentene.
Ehhez azonban a bevezetés megfelelő időzítése szükséges − állították egybehangzóan az opponensek. Arra is felhívták a figyelmet, hogy nem következik egyértelműen fogyasztásbővülés az áfacsökkentésből − a személyijövedelemadó-kulcs csökkentése után a többletjövedelem az NGM várakozásával szemben nem jelent meg a lakossági fogyasztásban. Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke szerint az áfacsökkentés nem feltétlenül hozna önmagában fogyasztásnövekedést − persze a legális csatornákon értékesítő szereplőknél bővülne az eladásvolumen. Szerinte érdemes lenne megvizsgálni annak a lehetőségét is, hogy az ötszázalékos kulcsot szüntetnék meg és a 12 százalék mellett maradna a 18 és a 27 százalék is.
Az sem egyértelmű, hogy egy esetleges áfacsökkentésből mennyi jelentkezne a fogyasztói árakban, és mekkora hányad jutna el az élelmiszer-feldolgozókhoz, termelőkhöz − fogalmazták meg aggályaikat a szakértők, emlékeztetve a Gyurcsány-kormány áfacsökkentésére, majd az intézkedés hatástalan volta után még ugyanabban az évben a 15 százalékos kulcs 25 százalékra emelésére. Ez volt az egyik legvitatottabb pont. Reisz Ádám, az MNB szakértője szerint míg az áfaemelések 30 napon belül szinte teljesen begyűrűznek a fogyasztói árakba, a csökkentések hatása hosszabb távon jelentkezik, elhalasztott kiskereskedelmi áremelések formájában.
A Coop hálózat számításai szerint egy korábbi, 10 százalékos áfakulcsjavaslat megvalósulása esetén a kereskedők szerint 6,6−7 százalékos fogyasztói árcsökkentés is megvalósítható − emlékeztetett Raskó György agrárközgazdász. Egy másik multinacionális lánc szerint ez 5,5−6 százalék lehetne. Raskó szerint egyébként hosszabb távon az áfacsökkentés olcsóbb megoldás lenne az élelmiszeripar piaci konszolidációjára, mint amivel most a húsiparban próbálkozik az állam.
