Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarország a megújulókban rejlő hatalmas üzleti lehetőségeket korlátozó hozzáállásával erősen lemarad a régió országai között − fogalmaz a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) közleménye. Mára a 160 országból álló Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökségbe (IRENA) az Uráltól nyugatra fekvő országok közül csak Oroszország, Ukrajna és Magyarország nem lépett be. Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) Kelet-Európával foglalkozó bécsi konferenciáján elhangzottak szerint stabil szabályozás nélkül elmaradnak a szélenergetikai beruházások.
Az EU új kapacitásainak 2 százalékát adták át 2005-ben az újonnan csatlakozott uniós országok, 2011-ben azonban már 12,5 százalékát telepítették itt − mondta Jacopo Moccia, az EWEA vezető politika elemzője. Lengyelországban 2012-re 2497 megawatt kapacitást telepítettek, 2020-ra pedig 6650 megawattot terveznek. Törökországban már 2312 megawatt összteljesítményű szélerőmű működik, 2023-ra azonban 20 ezer megawattot irányoztak elő − mindehhez képest Magyarországon 2006-ban adták ki az utolsó engedélyt, jelenleg 330 megawattnál több szélerőmű nem működhet, és 2020-ra is csak 750 megawatt szerepel a tervekben.
A szélipar növekedése az egész unióban jelentős volt, a 2000 óta telepített új villamos kapacitások 27,6 százaléka szél, 23,6 százaléka pedig egyéb megújuló, a gáz alapú egységek részaránya 40 százaléka földgáz alapú és mindössze 8,8 százaléka épül egyéb energiaforrásra az EWEA szerint. Tavaly EU-szinten 44,6 gigawatt új kapacitást telepítettek, ebből 31 gigawatt volt megújuló alapú, az unióban 2012-re minden száz megawattból 11,3 megawatt szélenergiára épülő volt. Az ígéretes jelek ellenére a térség országaira különösen jellemző a szabályozás kiszámíthatatlansága − az EWEA szerint ebben a befektetők és az egyre inkább a megújulós iparág felé forduló nemzetközi fejlesztési bankok (EBRD, EIB) is egyetértenek.
