Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2012. decemberi adatai szerint a második félévben kismértékben növekedett a sertések száma, a kocaállomány drasztikus, 12 ezres csökkenése az elmúlt évben már előrevetíti, hogy az ez év júniusi számlálásra tovább esik a hazai állomány. A kocaállomány csökkenésében minden bizonnyal komoly szerepet játszott a takarmány tavalyi drágulása: a 70 ezer forintos kukoricából előállított, tonnánként 90 ezer forintos takarmányból hizlalt élő sertés felvásárlási ára jelenleg kilogrammonként 370−390 forint körül van, holott költségoldalról a 450 forint körüli árszint volna indokolt.
A sertéstartók egy része valószínűleg azért csökkentette kocaállományát, mert eleve kevesebb malacot akar majd idén nevelni. Valószínűleg voltak olyan tenyésztők is, akik a jelenlegi piaci körülmények mellett inkább befejezték a tevékenységüket, mintsem hogy további beruházásokat eszközöljenek a csoportos kocatartással kapcsolatos uniós előírás teljesítése érdekében − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke. Számos hazai telepen ugyanis eddig az egykocás tartástechnológia volt a jellemző. Magyarországon jelenleg 800-nál több a nagy létszámú sertést tartó telepek száma, csak hizlalással foglalkozó nagyobb telepből pedig 270-et tart nyilván a Nébih. A malac- és hízóimport átmenetileg enyhítheti a problémát, azonban itt már érdemes megfontolni a Magyar Termék-rendeletben megfogalmazott előírásokat is.
Napi grafikonok
Ugyan 2012-ben nagyjából 20 százalékkal nőtt az élő sertés felvásárlási ára, további jelentősebb emelést aligha tudnak kigazdálkodni a feldolgozók. Tavaly ugyanis a húsok, illetve a hústermékek átadási árának növekedése nem érte el a 10 százalékot − mondta Éder Tamás. Sikeres átadási áremelésről inkább csak a második félévben lehetett hallani egy-két cég egyes termékcsoportjai esetében, de Éder szerint ez sem haladta meg az 5−8 százalékot. Az már eredmény lenne, ha ezt az idén is meg tudnák ismételni a feldolgozók, amelyek javarészt az exportból próbálják kompenzálni a belföldi veszteségeket. Pontos ágazati összesítés még nincs, de a húsipar számára erősen veszteséges 2011-es évnél tavaly sokkal kedvezőtlenebb feltételek mellett kellett működnie az ágazatnak, így várhatóan a veszteségek is nagyobbak lesznek. A fordított áfafizetés áprilisi bevezetése minimálisan tisztíthatja az ágazatot, azonban a legnagyobb gondot okozó áfacsalási formákat nem szünteti meg.
A veszteségek minimalizálása szintén nem utolsó szempont az állományok csökkentésekor. A kapuvári húsüzem bedőlése többmilliárdos, behajthatatlan veszteséget okozott a sertésbeszállítóknak, és az is kérdéses, hogy a Gyulai Húskombinát felszámolásából egyáltalán számíthatnak-e majd követeléseik legalább részbeni megtérítésére. Az Alföldi Sertéstenyésztők Szövetkezete esetében például több mint egymilliárd forintra rúg a leszállított, ám kifizetetlen élő sertés ára. Az ugyancsak nem erősíti a sertéstartók létszámbővítési kedvét, hogy a két másik nehéz helyzetben lévő és likviditási problémákkal küzdő húsüzem, a Pápai Hús 1913 Kft., illetve a Kométa 99 Zrt. esetében is jelentős − százmilliós nagyságrendű − lejárt szállítói követelésekről lehet hallani. Sőt, az állami/önkormányzati segítség feltételei között az is szerepel, hogy a sertésbeszállítók követeléseik egy része erejéig szerezzenek tulajdonrészt a feldolgozókban. Az persze még kérdéses, hogy ezt mennyire engedhetik meg maguknak likviditáshiánnyal küzdő sertéstartók, ahogyan az is, hogy van-e alternatív értékesítési stratégiájuk arra az esetre, ha ezek az üzemek befejeznék a termelést.
Ágazati pletykák szerint ugyanis a gyulai és a pápai üzemet is legfeljebb a választásokig tartanák életben, a Kométa esetében pedig az olasz tulajdonosokon is múlik, hogy sikerül-e stabilizálni a működést. Addig azonban még komoly piaci zavarokat okozhatnak, például ha az eddig elvesztett belpiaci pozícióikat a telített piacokon nyomott árakkal próbálják meg visszaszerezni, akkor, amikor az élő sertés ára az ötéves átlag fölött van. A gyulai üzem például már teljesen kiszorult a szárazárupiacról, az új vezetés eddigi nyilatkozatai szerint pedig legkorábban is csak jövőre látnak esélyt arra, hogy újra exportáljanak. Ennek tükrében életszerűtlen, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő cég 2013-as üzleti tervében 43 millió forintos nyereséggel kalkulált.
Bár Budai Gyula VM-államtitkár nyilatkozatai szerint az említett cégek már meg vannak mentve, eddig egyedül Gyula esetében tisztázódtak valamelyest a feltételek. Pápán várhatóan a feldolgozó február 27-i közgyűlésén dől el, hogy elfogadják-e a város feltételeit, illetve hogy mikor hajtható végre a tőkeemelés. Politzer József, a feldolgozó többségi tulajdonosa szerint már közeledtek egymáshoz a felek álláspontjai. Addig is a működés és a húsvéti rendelések teljesítése érdekében az önkormányzat az 1,5 milliárdos állami támogatásból a tulajdonában lévő Pápai Ipari Parknak folyósított 650 millió forintos tagi kölcsönből vásárolna a gyártáshoz szükséges alapanyagokat, amelyeket tulajdonjog-fenntartással adnak át az üzemnek. Kaposváron sem írták még alá az önkormányzati segítségnyújtásról szóló végleges megállapodást. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a héten várhatóan elkészül az a cégértékelés, amely megmutatná, hogy a város által ajánlott kétmilliárdos tőkeemelés mennyit is érne a tulajdoni szerkezetben. Csak ezt követően szavazhat a közgyűlés a támogatás folyósításáról. Egyelőre még a Kométa sem nyilatkozott arról, hogy elfogadják-e a város feltételeit, illetve hogy mikorra tervezik a tulajdonosaik által korábban bejelentett tőkeemelést.
