Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az utóbbi években több alkalommal találkoztunk azzal a gyakorlattal, hogy egyes szolgáltatásokat csak bankkártyás fizetéssel lehet igénybe venni. A fesztiválokon gyakran készpénzzel nem, csak fesztiválkártyával lehet fizetni, egyes légitársaságoknál csak interneten lehet repülőjegyet vásárolni. Felmerül a kérdés, vajon jogszerű-e, hogy a kereskedők és szolgáltatók nem fogadnak el készpénzt, csak valamilyen elektronikus fizetőeszközt.
Amíg a készpénz volt az egyetlen lehetséges fizetési eszköz a mindennapi vásárlások során, addig egyértelműnek tűnt a jegybanktörvény rendelkezése. Ma már többféle elektronikus fizetési megoldás (így hitelkártya, feltölthető kártya, internetes fizetés) között választhatunk. Ez a helyzet új megvilágításba helyezi a törvényes fizetőeszköz elfogadására vonatkozó előírást.
A készpénz elfogadásáról a 2011. évi CCVIII. törvény egyik bekezdése így rendelkezik: \"az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar hivatalos pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértéken elfogadni\". Ez a szabály a törvényes fizetőeszköz névértéken való elfogadási kötelezettségét mondja ki, azaz ha a fizetés forint készpénzben történik, akkor a bankjegyet és érmét nem lehet a névértéktől eltérő értékben elfogadni. Mindez azonban a fizetés módját tekintve nem kényszerítő jellegű, így nem tekinthető a jegybanktörvénnyel ellentétesnek, ha az eladó csak elektronikus fizetési eszközt fogad el.
A készpénz elfogadásának korlátozására más országokban is vannak példák. Az angolszász országokban nem kötelező a készpénz elfogadása vásárláskor és Hollandiában sem, ha erre felhívják a vásárlók figyelmét az üzlet bejáratánál.
Bár már történtek lépések a készpénzforgalom visszaszorítására, a magyar gazdaság készpénzintenzitása európai összehasonlításban még mindig magas. A magyar gazdaság erős készpénzintenzitását részben a rejtett gazdaság magyarázza, hiszen a készpénz anonim, így a készpénzes tranzakciókat könnyebb elrejteni az adóhatóság elől.
A fizetési módok társadalmi költségéről készített MNB-tanulmány szerint a készpénzes fizetéshez kapcsolódó összes költség meghaladja az elektronikus fizetésekét. A magyar társadalom évente akár 100 milliárd forintot takaríthatna meg, ha a készpénzes fizetéseket az észak-európai országokhoz hasonló arányban felváltanák az elektronikus tranzakciók. Az MNB a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása, a hatékony fizetési módok elterjedése és a biztonság fokozása szempontjából támogatja az elektronikus fizetési eszközök elterjedését.
Brosch Judit−Véber Zita, MNB
