Január 15-én született meg az első ügylet a január 2-i kereskedési napon elindult magyar gáztőzsdén, a tranzakciót a következő gáznapon le is zárták − tudtuk meg a börzét üzemeltető CEEGEX Zrt.-től. A társaság az induláskor a magyarországi piaci szereplőkre épített (az úgynevezett korlátozott kereskedő engedély törvényi szabályozása nélkül külföldi székhelyű cégek nem vehetnek részt a kereskedésben). Az év végi energetikai salátatörvény elhárította ezt az akadályt, a CEEGEX szerint ugyanakkor egyelőre nincs a tagok között külföldi vállalat, a korlátozott földgázkereskedői engedély létrejötte után azonban fokozottabbá vált a külföldi szereplők érdeklődése. A gáztőzsdei kereskedés − mint minden szervezett piacon − anonim módon történik, a január 2-i indulásra a szereplők közül egy tag állt készen a beléptetésre, jelenleg pedig két cég jogosult kereskedésre, a tervek szerint azonban a következő hetekben vagy hónapokban további tagokkal bővül a börze.
A külföldiek színre lépéséhez járulhat hozzá az a napokban megjelent kormányrendelet-tervezet, amely a korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély szabályait hivatott meghatározni. A dokumentum szerint az ilyen engedélyt kérelmezőnek rendelkeznie kell egy egy évre szóló, könyvvizsgáló által is ellenőrzött üzleti tervvel, amely az adott társaság egyéb tevékenységeitől elkülönítve tartalmazza a földgáz-kereskedelmet, az ehhez kapcsolódó költségeket és pénzforgalmat. A földgáztörvény szerint ilyen engedélyt az Európai Gazdasági Térség államaiban gazdasági társaságként bejegyzett, ott jogszerűen földgáz-kereskedelemmel foglalkozó külföldi gazdálkodó szervezet kaphat, az ilyen alapon kereskedők a szervezett földgázpiacon (azaz a gáztőzsdén) az értékesítés kivételével felhasználó részére nem értékesíthet energiahordozót.
A CEEGEX szerint a gáztőzsde árai az elmúlt időszakban az euró/forint árfolyam ingadozásának figyelembevételével az európai piacokat követték, kiegészítve a magyarországi fogyasztás sajátosságaival.
Napi grafikonok
