Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarország számít Oroszországra energiarendszere bővítésében − jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Moszkvában egynapos látogatásán, míg Vlagyimir Putyin orosz elnök jelezte, hogy orosz cégek készek részt venni magyar energiaipari beruházásokban. A magyar küldöttségnek tagja volt Matolcsy György nemzetgazdasági, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési és Varga Mihály tárca nélküli miniszter, Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség államtitkára és Baji Csaba, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Hatvan évre terveznek
A nyilvánosságra hozott általánosságokkal szemben vélhetően konkrétumokról is szó eshetett a paksi atomerőmű bővítése kapcsán a megbeszéléseken. A pályázati kiírás egyelőre nem jelent meg − bár Kovács Pál, az NFM szakállamtitkára ősszel arról beszélt, hogy várhatóan 2012 végén, 2013 elején megjelenik a tender. Ellenzéki vélemények szerint már eldőlt, hogy a Roszatom vezetésével orosz cégek végezhetik a főbb munkálatokat. Tény, hogy az államtitkár a Roszatom rendezvényén jelentette be, hamarosan kiírják a pályázatot, a társaság pedig már irodát is nyitott Budapesten (ennek vezetője pedig az MVM Zrt.-től tavaly távozott Bács Zalán lett).
A magyar kormány nem árasztja el információkkal a közvéleményt, egyelőre még a várható költségekről sem lehet sokat tudni, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. projektcég tavaly év végi bemutatkozó sajtótájékoztatóján például közelítő becslés sem hangzott el. Különböző becslések 3-5 ezer milliárd forint közé teszik a beruházás várható értékét. A forrásigényről az ajánlatok beérkezése után lehet nyilatkozni Nagy Sándor, a projektcég vezérigazgatója szerint, azonban a szakmában többen úgy vélik, a jelenlegi körülmények között piaci alapon nem megvalósítható a finanszírozás. Az új, harmadik generációs blokk(ok) összteljesítménye 1000-1600 megawatt lehet, 60 éves élettartammal, a termelés 2025−2030 körül indulhat.
Napi grafikonok
Komplex szindikált hitel kell
Az MVM önrészét osztalék elkülönítése, hitelfelvétel, zárt vagy nyilvános kötvénykibocsátás, illetve a telephely apportba adása révén lehet előteremteni. A banki hitelrész biztosítására is több lehetőség van, a leginkább valószínű opció a komplex szindikált hitel. Multilaterális pénzügyi intézmények (például Európai Befektetési Bank), valamint exporthitel-ügynökségek is szerepet kaphatnak. Emellett a Build-Own-Transfer (BOT) struktúra is szóba jön, e szerint a szállító finanszírozná az építést, majd a megtermelt villamos energiából való bizonyos részesedés átadásával törlesztenék a hitelt. Egy elemzés szerint az is felmerült, hogy az áramfogyasztókkal előre finanszíroztassák a beruházás legalább egy részét.
Nem várható népszavazás kiírása
A nyilvánosság és a szakmai vita hiánya miatt erősen kritizálják a kormányt civil szervezetek és ellenzéki pártok is. A bővítésről még 2009-ben konszenzusos döntés született a parlamentben, a kormány pedig 2012 nyarán kiemelt fontosságú beruházássá nyilvánította a projektet. Bár korábban Gyurcsány Ferenc, majd legutóbb az ATV-ben Bajnai Gordon volt miniszterelnök is azt mondta, érdemes lenne népszavazást tartani a bővítésről, a dolgok állása szerint e kérdésről nem kérik ki az emberek véleményét a nemzeti konzultáció keretében.
Az LMP szerint a magyar gazdaság energiafüggősége tovább romolhat az alku eredményeként, miután Magyarország a paksi fűtőelemeket jelenleg is Oroszországból importálja és a földgáz nagy részét is onnan szerzi be. Az sem világos teljesen, milyen munkamegosztásban dolgozik az előkészületeken a kormánybizottság, a minisztériumok, illetve az MVM. A kormánybizottság létrehozása, a határidők kijelölése és egyéb intézkedések alapján úgy tűnhet, a kormány elégedetlen volt a tempóval, ezért rásegített a folyamatra.
