Leginkább hitellel segítheti az állam a Dunaferrt

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az ISD Dunaferr Zrt. tavaly valószínűleg tovább növelte a 2011-es több mint 20 milliárd forintos mérleg szerinti veszteségét. Szakértők és a vállalatvezetés is egyetértenek abban, hogy égető szükség van az átszervezésre. Ennek jele, hogy a múlt év folyamán teljesen átalakult a zrt. vezetése, utalva arra, hogy az orosz tulajdonos új irányban gondolkodik. Jevgenyij Tankilevics cégvezető 2012-ben egy munkásgyűlésen jelezte, elkerülhetetlen a létszám-optimalizáció, ami elsősorban adminisztratív és vezetői munkaköröket érint majd. A cél egy fenntartható méretű, versenyképes, modern gyár kialakítása, optimális termelési struktúra, valamint hatékony létszám mellett − hangsúlyozta Tankilevics.

Kérdés, hogy e folyamatban milyen szerepet játszhat a magyar kormány − fogalmazott lapunk kérdésére egy iparági szereplő. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára tavaly nyáron még meglehetős optimizmussal nyilatkozott a Dunaferr kapacitásbővítő beruházásának átadóján, a politikus akkor úgy fogalmazott: a vállalat − ukrán és orosz befektetői hátterével − \"mintapéldája\" a korábban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által megfogalmazott keleti nyitásnak, hiszen a válság \"felértékeli régi barátainkat\". Az államtitkár lapunk kérdésére akkor azt mondta, hogy az exportfinanszírozásban a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. finanszírozási szolgáltatásaira is számíthat a vasmű.

Az állam ezzel párhuzamosan − akár stratégiai partnerséggel, akár részleges \"beszállással\" − szorosabbra is fűzheti a viszonyt a csoportszinten mintegy hétezer embert foglalkoztató vállalattal. Erre utalhat, hogy korábban felmerült, a magyar kormány a többségi Dunaferr-pakett eladására kívánja rábeszélni Moszkvát − akkor egy potenciális és meg nem nevezett, de a piacon a dél-koreai Poscoval azonosított befektető érdeklődését lebegtették meg. Később azonban kiderült, hogy nagy eséllyel nem állt ilyen szereplő és szándék a kommunikáció mögött, sokkal inkább a magyar állam \"gondolkodhatott\" a vásárláson. Dorkota Lajos, a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője a Magyar Nemzetnek novemberben azonban már arról beszélt, hogy vásárlásról nincs, \"minden eszközzel\" való állami segítségről azonban lehet szó a vasmű kapcsán. Akkor biztatónak nevezte, hogy a vállalatnál korábban bejelentett 800 fős leépítésből \"semmi sem lesz\", decemberben azonban leállt a zrt. lőrinci meleghengerműve, a 256 ottani dolgozó egyelőre állásidőn van, úgy tudjuk, végleges sorsukról később születik döntés.