Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Továbbra is kivárnak a megújuló energetikai fejlesztők Magyarországon, amennyiben a megújuló alapon termelt áram új támogatási rendszere, a metár nem jelenik meg ebben a ciklusban, úgy a legoptimistább forgatókönyvek szerint sem várható jelentős új beruházások beindulása 2016 előtt − mondta a Napi Gazdaságnak ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója. A kormány − többszöri csúszás után − ez év elejére ígérte a metár indulását, azonban egyelőre nem ismert, hogy az elvileg brüsszeli jóváhagyásra már elküldött konkrét tervezet mikor léphet életbe. A szakma változatlanul abban bízik, hogy hamarosan elindul a rendszer, már csak azért is, mert a 2020-as magyar megújulóvállalásokat is mindinkább kérdésessé teszi a halasztás.
A mostani trendek szerint a befektetők szívesen invesztálnak megújulófejlesztésekbe, és minden bizonnyal könnyebb pénzt szerezni a \"boom\" idején, mint utána. Ebből a szempontból Chikán szerint jobb lenne már akár most bevezetni és − ha szükséges − akár néhány hónap tapasztalatai alapján módosítani a rendszert. A megújuló energia cselekvési terv az ország valós lehetőségeiből kiindulva határozta meg a célokat, nem csiszolgatni kéne a terveket, hanem kivinni azokat a piacra, hogy a gyakorlat \"csiszoljon\" rajta − fogalmazott a vezérigazgató.
A jelenlegi kötelező átvételi (kát) rendszer is elegendő lenne a beruházások elindulására, ha nem jelentette volna be a kormány, hogy lesz metár, akkor vélhetően az elmúlt években számos fejlesztés megvalósult volna. Bizonyos megújulófajtáknál viszont az eddig nyilvánosságra hozott részletek alapján az új rendszer kedvezőbb lehet, ezért a befektetők inkább kivárnak. A jobb nem feltétlenül jelent drágábbat, azaz automatikusan magasabb átvételi árakat. A fejlesztőknek például alacsonyabb átvételi árak mellett is vonzóbb lehet az új rendszer, ha már a folyamat elején tisztában vannak a támogatási időszak hosszával − ami várhatóan egységesen 15 év lesz.
Chikán úgy látja, az EU-nak vannak eszközei a megújulóvállalások elmaradásának szankcionálására, a kohéziós támogatások kapcsán például várhatóan rosszabb tárgyalási pozíciót jelent az önként feltornászott célszámtól való jelentősebb elmaradás. Valamivel több mint fél tucat tagállam lehet hasonló helyzetben vállalása teljesítésében, a magyar célszám azonban nem számít magasnak, nyilván más megítélés alá esik a 40-ről 60 százalékra javítani szándékozó, mint a 7-ről 14,6-ra. A megújuló energia nem egy \"kívülről jövő, uniós\" történet, és nem is egy hosszú távú vélt vagy valós kötelezettség, az ország is sok szempontból profitálhatna belőle, nemzetstratégiai jelentősége van − tette hozzá a vezérigazgató.
