Az 5,3 százalékos minimálbér-emelés teljesítéséhez megkapható féléves állami támogatás természetesen a kiskereskedelem számára is könnyebbség. Tavaly a piac nagy többsége veszteséges volt (néhány nemzetközi cég kivételével), így a béremelés kigazdálkodása a jelenlegi környezet és forgalmi szint mellett komoly fejtörést okoz a cégeknek − mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Nem csak a minimálbér és garantált bérminimum emeléséről van szó − tette hozzá. A két bér emelése erősen befolyásolja a teljes bértömeget, a legalsó kategória felzárkóztatása miatt a vállalatok kevésbé nyúlhatnak hozzá a felsőbb kategóriákhoz. Így összességében a kiskereskedelemben sem várható reálkereset-növekedés (ez a versenyszféra egészét is érinti).
A kereskedelem élőmunka-igényes, a szektorban dolgozók jelentős része minimálbér körül keres, így a piaci szereplőket hatványozottan érinti ennek növelése. Érheti vád a kereskedőket, hogy nagyobb forgalom mellett panaszkodnak a helyzetre, ám a folyó áron számolt többlet mögött nincs volumennövekedés, nem képződik többletjövedelem, amiből könnyedén finanszírozható lenne a munkavállalók fizetésének növelése. Tavaly két százalék körüli volumencsökkenést szenvedett el a piac és idén sem várható növekedés.
A rezsicsökkentés nagyjából 100 milliárd forintot hagy a háztartások zsebében, a minimálbérek emelkedése az infláció alakulásától függően a legalacsonyabb keresetűeknél jelent reálkereset-emelkedést (sarkítva 1 százalék körül), mindemellett 2013-ban gyengülő árnyomás várható az élelmiszerpiacon, ami összességében akár kiskereskedelmi volumennövekedést is hozhatna. Ám még a kormány is fogyasztáscsökkenéssel számol, aminek a Vámos György által említett effektus az oka; nem lesz összességében reálkereset-növekedés a gazdaságban, sőt inkább további csökkenéssel kell számolni. A gazdaság teljesítményének szinten maradása nem teszi lehetővé az erősödést, még ha egy-egy bérkategóriában lesz is pozitív változás.
