Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A munkavédelmi ellenőrzésekről szóló összefoglalók évtizedek óta visszatérő eleme, hogy komoly hiányosságok vannak az egyéni védőeszköz-ellátás, illetve a kapott védőeszközök használata terén. Az Országos Munkavédelmi Bizottság által a 2009−2011. közötti munkavédelmi tapasztalatokról összeállított jelentés szerint az ellenőrzések során begyűjtött adatok összesítése szerint a tizenöt leggyakoribb szabálytalanság között kétszer is szerepel az egyéni védőeszközök ügye. A vizsgált három év alatt a felügyelők több mint 18,5 ezer esetben találkoztak az egyéni védőeszköz használata minimális egészségvédelmi követelményeinek megszegésével illetve több mint 7200 esetben az egyéni védőeszköz-juttatási rend szabályozásának hiányával. Amint azt a felügyelők megállapították, sok esetben még mindig nehézséget okoz a munkáltatóknak a jogszabályok előírásainak helyes értelmezése és a munkáltatói szabályozás összeállításának szakszerűsége − annak ellenére is, hogy ezt gyakorta külső munkavédelmi szakértőkre bízzák.
Napi Gazdaság, Katona Vanda
A jelentés szerint ebben komoly szerepe van annak is, hogy az egyéni védőeszközökre vonatkozó szabványok több mint fele csak angolul áll rendelkezésre. A vizsgált hároméves időszakban 35 esetben változtak (módosítás vagy új szabvány megjelenése) a kapcsolódó szabványok, ebből mindössze hat volt magyar nyelven is elérhető. Ezek közül mindössze nyolc olyan szabvány volt, amely nem professzionális használatra szánt védőeszközre vonatkozott. A munkavédelmi hatóság tapasztalatai szerint ráadásul a forgalmazott védőeszközök körében jellemző a magyar nyelvű tájékoztató hiánya, és az sem segít a munkáltatók eligazodásában, hogy vannak szakképzetlen eladókat alkalmazó forgalmazók is. Az NMH szerint utóbbi miatt fokozottabb piacfelügyeleti tevékenységre lenne szükség. A munkavédelmi bizottság munkaadói oldala szerint mielőbb szükséges lenne tisztázni a szabványok helyét a hazai munkavédelemben, különösen azért, mert a legtöbb munkavállalót foglalkoztató és a legkevesebb professzionális munkavédelmi ismerettel bíró kis- és középvállalkozások képtelenek nyomon követni és megvásárolni az egyre szigorúbb előírásokat tartalmazó új szabványokat.
A kilencvenes évek elején az okozta a legfőbb problémát, hogy szűkös volt a rendelkezésre álló eszközök választéka, mára ezzel már nincs probléma, azonban a széles kínálat önmagában továbbra sem oldja meg a munkáltatóknál jelentkező problémákat. Az uniós követelmények teljesítése az egyéni védőeszközök beszerzése terén továbbra is számos hiányossággal jár együtt, miközben a munkahelyeken még rendelkezésre állnak a munkavédelmi hatóság által minősített egyéni védőeszközök is. Utóbbiak jelentős része kielégíti az EN-szabványok követelményeit, így az ezeket használó munkavállalók az EU szerinti dokumentációval nem rendelkező védőeszközök védelmi képessége tekintetében nincsenek hátrányos helyzetben. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint változatlanul gyakori a munkavállalók védelmének részleges vagy teljes elmulasztása, illetve az is, hogy ugyan adnak valamilyen védőeszközt, de az nem ad elég védelmet az adott munkafeladat veszélyei ellen. Többnyire anyagi érdekeltség, illetve forráshiány miatt fordul elő a mulasztás, bár a szemlélettel is jelentős problémák vannak. Volt rá példa, hogy a munkaadó csak azért biztosított pamutkesztyűt az almaszedő munkásoknak, hogy a gyümölcs ne sérüljön. Sokszor a munkáltatók annak ellenére sem követelik meg a védőeszköz használatát, ha biztosítják is azokat. Ezzel a problémával leggyakrabban az építőiparban a védősisak és kesztyű, illetve a különböző feldolgozóipari, gépipari munkaadóknál a zajvédő eszközök használatának vizsgálatakor találkoznak.
