Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hivatali visszaélés miatt kilenc hónap letöltendő börtönre ítélték az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) korábbi elnökét, Papp Istvánt, és több más magas beosztású dolgozó bűnösségét is kimondta a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében. Papp egyik vádlott-társa hét hónap letöltendő börtönt kapott, egy másik fél év, két évre felfüggesztett szabadságvesztést, négy társukat felmentette a bíróság. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket. A két letöltendő szabadságvesztésre ítélt vádlott hozzávetőleg annyi időt töltött előzetes letartóztatásban, amennyit csütörtökön első fokon kapott. Az ítélet szóbeli indoklása szerint az eljárás 2008-ban névtelen levél nyomán indult, a titkosszolgálati eszközökkel beszerzett lehallgatási anyagok, irodakutatások eredményei eljárási szabálysértések miatt nem voltak felhasználhatók.
A bíróság szerint a vádlottak 2006−2007-ben kötelességüket megszegve, jogszabályokkal ellentétes módon, hivatali helyzetükkel visszaélve több esetben arra utasították az OMMF adatbázisát kezelő köztisztviselőket, hogy adott gazdasági társaságok − miután azok képviselői hivatalos vagy informális úton megkeresték a vezetőket a hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés érdekében − esetében vonjanak vissza, illetve változtassanak meg egyes, az interneten közzétett adatokat. Így a nyilvántartás lekérdezésekor úgy tűnt, hogy ezek a társaságok rendezett munkaügyi kapcsolatokkal bírnak, és ezért nincs akadálya, hogy közbeszerzési eljárásokban vegyenek részt vagy állami támogatást igényeljenek. A cégek − amelyek egyébként az olykor többmilliós bírságokat kifizették − esetenként csak egy adott pályázat lebonyolításának idejére kerültek le az OMMF feketelistájáról.
A vádlottak többek között azzal védekeztek, hogy nem kaptak ellenszolgáltatást a cégektől. A bíró szerint azonban ha erről bizonyíthatóan szó lett volna, akkor nem három évig terjedő hivatali visszaélés merülne fel, hanem ennél jóval súlyosabb bűncselekmény elkövetése is − írta az MTI. A vádlottak hivatkoztak arra is, hogy vállalatokat és ezáltal munkahelyeket mentettek meg, amit a cselekmények tárgyi súlyának megítélésénél figyelembe vett a bíróság. Az ítélet szóbeli indoklásában a bíró kitért arra, hogy a vádlottak tette alkalmas volt arra, hogy sérüljön az állami hatóságok jogszerű, részrehajlásmentes eljárásába vetett közbizalom. A vádlottak lényegében a jogkövető vállalkozókat hozták rosszabb helyzetbe. A Fővárosi Törvényszék ítélete ellen az elmarasztalt vádlottak fellebbeztek, így ügyükben az Ítélőtáblán folytatódik az eljárás.
