Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2010-es 5,1 százalékos csökkenés után 2011-ben nominálisan további 1,9, reál értelemben pedig 5,5 százalékot veszítettek az értékükből a lakások. 2011 második felében az első félévhez képest további 1,6 százalékos volt a mérséklődés, majd ez a negatív tendencia kismértékű növekedésre változott 2012 második negyedévében, igaz, alacsony forgalom mellett. A harmadik negyedéves újabb, az előző negyedévhez képest 1, év/év alapon 1,1 százalékos csökkenés ellentétes a 2012 első felében mért kedvezőbb folyamatokkal, inkább a lakáspiac fundamentumai által indokolt lassú lejtmenethez illeszkedik − hangsúlyozzák az elemzést készítők.
Az áresés üteme 2009−2011 között országos szinten lényegesen mérséklődött, de az alacsony forgalom melletti árnyomás még enyhén lefelé mutató. A 2012. első félévi fordulat tartósságának valószínűségét csökkentette, hogy az elmúlt 10 év legalacsonyabb lakásforgalma mellett zajlott le, s a piacot továbbra is a makrogazdasági környezet gyengesége határozta meg. Legkorábban ez év végére lehet mérhető hatása a januártól a korábbinál kedvezőbb feltételekkel nyújtott állami támogatású otthonteremtő lakáshiteleknek. A kereslet élénkülése nagy valószínűséggel emelkedő szakaszba tereli az árakat.
A harmadik negyedévben tovább enyhültek a hitelezési feltételek, javult a lakáshitelezési hajlandóság, januártól a tavaly újjáélesztett támogatási rendszer több eleme tovább javult. Az otthonteremtő lakáshitelre öt évig nyújtott állami kamattámogatás mértéke jelentősen növekedett és állandóvá vált. A támogatott hitelösszeg is emelkedett: új lakás vásárlása esetén 10 millió forintról 15 millió forintra, használt lakás vásárlása és korszerűsítés esetén 6 millió forintról 10 millió forintra. Bővült a kamattámogatott hitelre megvásárolható ingatlanok köre, a támogatott otthonteremtő hitellel elérhető lakások értékhatára is magasabb: használt ingatlanra a tavalyi 15 helyett 20 millió forint a maximális vételár, míg az új ingatlan értéke most már telekár és áfa nélkül lehet legfeljebb 30 millió forint. Az újlakás-kínálat az eladatlan készlet és a rugalmas fejlesztői kapacitások révén nem korlátozza a felfutást, az élénkülés kulcsa a háztartások várakozásainak és reáljövedelmének pozitív irányba fordulása.
Az éves lakástranzakciók számának a lakásállományhoz viszonyított jelenlegi, hozzávetőlegesen 2 százalékos aránya mind nemzetközi összevetésben, mind historikusan nagyon sekély valós tranzakciós piacot mutat, s nagyrészt azt jelenti, hogy a háztartások nagyon sok lakáskeresleti döntést elhalasztanak, másrészt azt, hogy az ártrend megváltozása gyorsan, néhány negyedév alatt is megtörténhet.
Mint azt az elemzést készítők kiemelik, a keresleti piac egyik legfontosabb szegmense az első lakásukat vásárlók piaca, az itt tapasztalható állapotok a többi szegmensre is kihatnak. A jellemzően rövid munkapiaci múlttal rendelkező, karrierjük elején járó 19−35 éves, első lakásukat vásárló fiataloknak a lakástámogatások bővülése és feltételeinek könnyítése kedvező szituációt teremtett, a kedvezőbb kamatok és törlesztőrészletek pedig reális alternatívái az albérleti díjaknak. Az elemzés szerint a válság következtében lezajló tartós jövedelemcsökkenés dacára a lakásárak reálértékének mérséklődése következtében a lakások elérhetőbbé váltak, jelenleg a fiataloknak hat évet kellene dolgozniuk egy tipikus első lakásért − ez is javuló helyzetet jelez.
