Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
− Gyakran hangoztatott kormányzati cél, hogy a teljes uniós keretet le kell hívni a 2007−2013-as időszakban. Hogy állunk most?
− A napokban elkészített statisztikák szerint tavaly 1050 milliárd forintot helyeztünk ki az Új Széchenyi terv keretében. Ez nem kis eredmény, hiszen a kritikák szerint a mostani rendszer maximum 700 milliárdot lett volna képes kifizetni. Csak az utolsó négy héten 250 milliárd forint került a pályázókhoz és megdöntöttük a heti kifizetési rekordot is, ami immár 70,2 milliárd forint. Mindez azonban nem elég ahhoz, hogy az összes forrást le lehessen hívni: idén 1500 milliárd, jövőre és 2015-ben 1700 milliárd forintot kell eljuttatni a kedvezményezettekhez.
− Hogyan sikerülhet ennyivel felgyorsítani a kifizetéseket?
− Általános tapasztalat, hogy az utolsó években látványosan felgyorsul az ütem. Ez részben annak köszönhető, hogy \"beérnek a projektek\", részben pedig annak, hogy a nagyobb értékű fejlesztések is befejeződnek. Mindez azonban nem elég biztosíték arra, hogy elérjük a teljes összeg lehívását. Éppen ezért tavaly például létrehoztuk az EU Önerő Alapot, mivel már a kormányváltásnál kiderült, hogy a legnagyobb gond az önrész hiánya. De sokat sikerült gyorsítani a kifizetéseken a szállítói előleg és a projektdoktori rendszer bevezetésével is. Én azt mondom, hogy mindezeket egybevetve és az elmúlt évek növekedését látva elérhető a teljes keret lehívása.
Csúsztatható források
− A költségvetési ciklus utolsó évében járva felmerül a kérdés, hogy mely területeken fogyott el már a pénz, illetve hol ragadt bent viszonylag nagyobb összeg?
− A regionális és a gazdaságfejlesztési operatív programoknál szinte az összes forrás le van kötve, itt már a szerződéskötés és a projektmegvalósítás zajlik. Más a helyzet a közlekedést és az államreformot érintő projekteknél, ahol máig sok a tennivaló. Ez utóbbi operatív programok nagyobb, gyakran ciklusokon átívelő fejlesztéseket foglalnak magukba, amelyeknél olyan melléktevékenységeket is kell végezni, mint például egy útépítésnél a kisajátítás vagy a régészeti feltárás.
− A következő időszak forrásairól még nem sokat tudni.
− Igen, az EU eddig sikertelenül próbálta meg elfogadni a következő hétéves időszak költségvetését, de már sikerült elérni néhány dolgot. Ilyen például, hogy magyar kezdeményezésre a 2014−2020-as időszakra szakaszolhatjuk azokat a fejlesztéseket, amelyeket a mostani periódus végéig nem sikerül lezárni. Meg kell határozni, meddig tudunk eljutni ebben a költségvetési időszakban és az elnyert támogatásnak ez mekkora részét érinti. A megmaradó forrásokat így vissza tudjuk juttatni a közös kalapba, míg a második ütemezés 2014 után kapja meg a fennmaradó részre a forrásokat.
− Bármilyen beruházást el lehet csúsztatni így?
− Nem, csak azokat, amelyeket a következő költségvetési időszakban is támogat az EU.
− De most még azt sem tudjuk, mire lesz pénz.
− Ez igaz, de a fő irányokat lehet látni, hiszen már korábban elkészült az EU 2020 stratégia, amely meghatároz különböző elvárásokat, így például a munkanélküliség csökkentését, a megújuló energia arányának növelését vagy éppen a fenntartható közlekedést.
− Van még olyan változás, amiről már most lehet tudni?
− Ilyen például, hogy eddig két régiókategória volt, mostantól három lesz; behozták a fejlődő régió fogalmát, ahol ugyancsak hasznosíthatók lesznek a kohéziós források. De változik az is, hogy az unió a 2014−2020-as időszakban az integrált területfejlesztési koncepcióknak ad prioritást. Ez azt jelenti, hogy egy térségre nem úgy kell a fejlesztési koncepciót elkészíteni, ahogy eddig, miszerint ezt szeretném útfejlesztésre, azt iskolafelújításra, hanem az egész koncepciónak egységesnek kell lennie. Tehát lássam azt, hogy ha fejlesztem az utakat, akkor az milyen hatással van például a betegek kórházba szállításának idejére.
Mi lesz az NFÜ-vel?
− Sajtóhírek szerint nemcsak az EU készül újításokra, hanem a kormány is jelentősen átszabná az uniós pályázatokat kezelő rendszert.
− 2010-ben azért változtattunk, hogy ne veszítsünk forrásokat, most viszont azért, hogy a felhasználás hatékonyságán tudjunk javítani. Hatékonyságnövelésen azt értem, hogy a gazdaság és a társadalom legfontosabb igényeinek kielégítésére írunk ki pályázatokat. Ez eddig az operatív programok struktúrája miatt csak részben valósult meg. A kormány ezért döntött arról, hogy a 2014−2020-as időszakot már egy új szervezeti keretrendszerben szeretné működtetni.
− Hogy nézne ki az új rendszer?
− Jelen állás szerint január végéig kell a Lázár János vezette államtitkárságnak, valamint a nemzetgazdasági, a nemzeti fejlesztési, az emberi erőforrás és a vidékfejlesztési miniszternek kialakítania az első elképzelést. Azt azonban kiemelném, hogy az átalakítás nem érinti a mostani költségvetési időszak kifizetéseit − ez legalább annyira fontos, mint az intézményrendszer felkészítése a következő időszakra.
− Van-e olyan változás, ami már most biztosnak tekinthető?
− Az új rendszerről döntő 1600/2012-es kormányhatározat szerint az irányító hatósági funkciók egy része kerülne át azokhoz a szaktárcákhoz, amelyek az adott ágazati programokért felelnek. A kormányzat célja az, hogy a pályázati konstrukciók ott szülessenek, ahol a szakmai koncepciók is. Egy pályázat megjelenése előtt nagyon sok munkafolyamat van. Vegyük példának az energetikát: az első lépés, hogy létrehozzuk az ágazatfejlesztési stratégiát. Ezt jelen esetben az NFM-en belül az energetikai államtitkárság készíti el. Mi úgy látjuk, ha ők készítik a stratégiát, akkor a pályázati konstrukciót is nekik kell megalkotni. Ez nem veszélyezteti az egységes intézményrendszeri funkciók kezelését, a pályázati metodika egységes marad, függetlenül attól, hogy melyik operatív programról van szó.
− Mi lesz tehát az eddig a pályázatokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) sorsa?
− A végleges pályázati formát a központi intézményrendszer fogja megalkotni, ez ma az NFÜ. Ugyanakkor az ügynökség szerepe nem tiszta, maga a kormányhatározat is érdekesen fogalmaz: a kormányzat úgy szeretne erősen centralizált rendszert, hogy közben bizonyos döntéséknél meghagyná a decentralizált rendszert. Hogy ez az NFÜ, vagy a belőle kialakult új szervezet lesz, az ma még kérdéses. Azt azonban hangsúlyoznám, hogy számomra az NFÜ nem egy intézmény, hanem az a pár száz ember, aki olyan komoly tapasztalattal rendelkezik, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a 2020-ig tartó időszakban is képesek legyünk lehívni az összes forrást.
− Mikor állhat fel az új rendszer?
− Az ősz elejéig végleges formába kell önteni, hiszen januártól már az új rendszernek kell elindulnia. Ez azonban sok külső tényezőtől is függ: mindenekelőtt először el kell fogadni az uniós költségvetést, az intézményrendszeri kérdés csak ezt követi.
− Az átalakítást egyeztetik az EU-val?
− Folyamatosan tárgyalunk velük. Fontos tudni azonban, hogy ez a tagállamok hatásköre, Brüsszel mindössze azt szeretné, hogy egy hatékony, jól felépített intézményrendszer segítségével elérjük a 2020-ra kitűzött célokat.
Új alappal segíthet a kormány
− Miután lezárult a rendszer átalakítása, mire számíthatnak a pályázók?
− Az EU mindenképpen növelni szeretné a visszatérítendő források arányát a vissza nem térítendők hátrányára, ez ugyanis elősegíti, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek a jövőben is fenntarthatóak. Ezzel párhuzamosan Magyarországon folytatjuk a pályázati rendszer egyszerűsítését, például kevesebb dokumentumot kérünk be, fejlesztjük a hibákat kiszűrő elektronikus pályáztatási rendszert. Azt szeretnénk elérni, hogy egy kis cég akár pályázatíró nélkül is képes legyen tenderezni. Talán a legfontosabb változás, hogy sokkal egyértelműbb lesz a pályázati cél. A kormány világosan meg kívánja határozni, hogy mit fejleszt; meg kívánjuk fordítani azt a trendet, miszerint nem az ötletekre szereznek pályázatot, hanem a pályázathoz próbálnak ötletet párosítani. Mivel az önerő máig sok gondot okoz, a kormányzat komolyan gondolkodik egy új önálló alap létrehozásán, de bevezetnénk olyan változtatásokat is, amelyek révén kevesebb idő telne el a pályázat megírása és a tényleges kifizetés között.
− A határidők tartása már ma is gondokat okoz a hatóságoknak, hogyan lehetne ezt javítani?
− Kétségtelen, hogy vannak határidő-túllépések, ám az új rendszerben sok felesleges munkafolyamatot szüntetnénk meg: például az egységes adatbázisnak köszönhetően kevesebb lesz a hiánypótlás. Ma 400-500 jogorvoslati kérdés van a rendszerben, márpedig ha kevesebb teret engedünk a hibáknak, akkor csökkenni fog az ügyszám, ezáltal pedig az elbírálási határidő is csökkenhet.
− Mikor jelenhetnek meg az első pályázatok?
− Ha minden jól megy és hamarosan létrejön a megállapodás az uniós programokról, meghatározzák az operatív programokat, akkor akár már idén ki lehet írni néhány pályázatot. De ez nem Magyarországon múlik, hanem a 27 tagállam és az Európai Bizottság megállapodásán.
