Mint minden jelentős átalakítás, a járási hivatalok létrehozatala se ment zökkenőmentesen − ismerte el a Napi Gazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a hozzájuk befutó lakossági és hivatali panaszok alapján. A személyi állomány összetétele ugyan időben kialakult, a járásszékhely városoknak köszönhetően az elhelyezés kérdését is a legtöbb helyen sikerült megfelelően rendezni − nagyon sok esetben a járási hivatal a polgármesteri hivatal elkülönített részében kapott helyet −, az átalakítás folyamán azonban kiütköztek a problémák. Miután közel egy hónapja (december 17-én) már kinevezték a 175 vidéki járási és 23 fővárosi kerületi hivatalvezetőt, jelenleg az önkormányzatok saját hivatali működési rendjük átalakítására koncentrálnak, ami legalább akkora feladat, mint maga a járási rendszer kialakítása.
Az okmányirodák továbbra is a megszokott helyükön működnek, de már kormányhivatalként, ezért sok helyütt még nem sikerült egyértelműen el-, illetve leválasztani a kétféle hivatali egységet, ami főleg a rezsiköltségek fizetésekor okozhat majd fennakadást. Az év eleji megfelelő technikai ellátmányi deficit miatt a legalapvetőbb feltételeket is az önkormányzatok biztosították. A legtöbb probléma az informatikai háttér hiányából adódott. Meglehetősen sok vitát és gyakran ellenérzést váltott ki a hivatali munkafeltételek (számítógépek, bútorok, gépkocsik) átadása, de mára végül \"felruházták\" a járási hivatalokat.
A kisebb szervezési és technikai feltételek tisztázatlanságából is adódtak azonban zűrzavarok. Gondot jelentett például az egyes járási hivatali szakigazgatási szervek egyértelmű elnevezése, a hivatali bélyegzők hiánya, az iktatás bizonytalansága, a települési ügysegédek munkafeltétele. Az olyan járások zömében, ahol sikerült az elhelyezést megfelelően biztosítani, ezek a gondok nem voltak súlyosak, a működési nehézségek ott voltak jelentősebbek, ahol még a járási hivatal alkalmazottainak elhelyezése is tisztázatlan maradt.
