Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Akár 10−15 százalékos hozamcsökkenéssel és évi 70−85 millió eurós veszteséggel, valamint piacvesztéssel is járhat a magyar GDP-hez évi 700 millió euróval hozzájáruló vetőmegtermesztés számára, ha az Európai Unió korlátozza vagy felfüggeszti az úgynevezett neonikotinoid rovarölő szerekkel kezelt (azaz csávázott) vetőmagok használatát − derül ki a Humboldt Élelmezési és Mezőgazdasági Fórum legfrissebb, uniós gazdaszervezetek támogatásával készült tanulmányából.
A legjelentősebb uniós gabonatermelő országokban az 1990-es évek elején bevezetett csávázásos technológia nélkül jelentősen, mintegy 20−40 százalékkal csökkenne a gabonafélék, a napraforgó, az olajrepce és a cukorrépa terméshozama − ez öt év alatt akár 17 milliárd eurós veszteséget okozhat a mezőgazdaságban és közvetve akár 50 ezer munkahely is veszélybe kerülhet. Ráadásul mindez kukoricavetőmag-hiányt, Magyarországon pedig a termelőkapacitások leépülését okozhatja, közvetve pedig az élelmiszerek drágulásához is hozzájárulhat. A készítők becslése szerint a technológia évente több mint kétmilliárd euróval járul hozzá a mezőgazdasági hozamokhoz, illetve egymilliárd euróval csökkenti a termelési költségeket.
A hatóanyagok engedélyezéséért felelős Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) várhatóan a héten hozza nyilvánosságra a neonikotinoid típusú rovarölő szerekkel kezelt vetőmagok használatának méhekre gyakorolt hatásáról szóló, az Európai Bizottság megbízásából készített tanulmányát. Magyarországon nincs szó arról, hogy a hatóságok tiltanák az eljárást vagy akár csak erre készülnének − mondta a Napi Gazdaságnak Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács ügyvezetője. Nincs megfelelő helyettesítő hatóanyag közforgalomban, a korábban hatékonyan használt talajfertőtlenítő szereket pedig már szintén betiltotta az unió, a permetezés pedig a csírázáskor károsító rovarok ellen kevéssé hatékony és a nagyobb kijuttatott dózis miatt jelentősebb a környezetterhelése is. A kiszivárgott hírek szerint azonban az EFSA-tanulmány nem foglal egyértelműen állást a tiltás mellett, a bizottságra bízva a döntést. Az Európai Bizottság január végén tárgyalja a kérdést.
