Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A diákok követeléseinek megfelelően a felvételi és a finanszírozási feltételeket legalább középtávra, azaz két-három évre meg kellene határozni − mondta lapunknak Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) rektora, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) társelnöke. Ez az intézményeknek legalább olyan fontos volna, mint a felvételire készülőknek. Bár számos ígéretet kapott az MRK, egyelőre hiányoznak a konkrétumok, például a finanszírozás részletszabályai. A 2013-as költségvetési tervekhez a főszámokat már megkapták az intézmények, ez lényegesen kevesebb a tavalyinál, akár az állami támogatás 25−40 százalékos csökkenését is jelentheti, nehéz feladat elé állítva az intézményeket, több helyütt működési zavarok jelentkezhetnek. Az intézmények számára két lehetőség van: az egyik a kiadáscsökkentés, csakhogy ebben már gyakorlatilag nincsenek olyan tartalékok, amelyek ne vezetnének létszámleépítéshez vagy a személyi juttatások csökkentéséhez. A másik út a saját bevételek növelése. Itt az önköltséges hallgatók számának növelése mellett nagy szükség volna a gazdaság szereplőinek támogatására is. E szponzorálási rendszer azonban még nem épült ki Magyarországon.
Az intézményi kapacitások általában nagyobbak, mint a jelentkezők száma, bár ez szakonként eltérő. Korlátot az alsó ponthatár meghatározása és a finanszírozás jelenthet. Azon intézményekben, ahol a képzési kínálatban többségben vannak a kormányzat által nem preferált szakok − így a jogász- és a közgazdászképzés −, kevésbé lehet megmondani, hogyan alakul a kapacitások kihasználtsága, így a saját bevételek tervezése is problémás − állapította meg a \"fizetős szaklista\" egyik potenciálisan legnagyobb vesztese, azaz a BGF rektora. Bizakodásra adnak viszont okot a pozitív munkaerő-piaci visszajelzések. Ettől függetlenül az MRK a felvételi ponthatárok emelését mindig is támogatta − mondta Kriszt.
Bár a nemzetközi tapasztalatok szerint a gazdasági hullámvölgyek idején az országok gyakran az oktatás és a kutatás mint a felemelkedés egyik lehetséges forrása felé fordulnak, Magyarországon a pénzcsapok folyamatos elzárása történt. Tavaly a felsőoktatás támogatása az állami költségvetésben 157 milliárd forint volt, idén 123+10 milliárdra csökken. Mindezt tetézi a hallgatói szerződés generálta kötelezettség. A rektor szerint kompromisszumot jelenthet a megfelelő életpályamodellek kimunkálása. Olyan többszereplős tárgyalásokra van szükség, ahol akár tíz évre szóló felsőoktatási koncepciót fogadnak el − tette hozzá az MRK társelnöke.
