Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A felsőoktatási finanszírozás keltette tiltakozáshullám idején, 2012 végén a parlament feltűnés nélkül fogadta el a szakképzési és a felnőttképzési törvények módosítását. A túlnyomórészt 2013 januárjától hatályos módosítások egyik fő eleme, hogy alapesetben megyénként egyetlen szakképző iskola fenntartásával látja el szakképzési feladatait az állami fenntartó. Több iskola csak akkor működhet állami fenntartásban, ha a tanulók létszáma meghaladja a tízezret és iskolánként az ötezret. A módosítás lehetőséget ad arra is, hogy a kormányhivatalok által legfeljebb öt évre köthető szakképzési megállapodás alapján nem állami fenntartó is működtessen szakképzési intézményt, ám költségvetési támogatást csak a megállapodásban szereplő képzésekre beiskolázott tanulók után kaphat. OKJ-s agrárképzések pedig kizárólag az agrárminiszter által alapított és fenntartott szakképző intézményekben vagy nem állami fenntartónál szakképzési megállapodás alapján folyhat. A honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozó képzéseket biztosító iskolák számára nem kötelező a térségi integrált szakképző központ keretében történő működés.
A jogszabály meghatározza az állami fenntartásba kerülő szakképző intézmények vagyonátadásával kapcsolatos tudnivalókat is. A módosítás azt is részletezi, hogy a szakiskolák és a szakközépiskolák esetében hány év ingyenes oktatást, illetve vizsgaalkalmat biztosít az állam az érettségizett vagy az azzal nem rendelkező tanulóknak. E pontoktól eltérően minden hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanuló számára ingyenes az iskolai rendszerű szakképzés. A kormány a megyei képzési és fejlesztési bizottságok javaslata alapján minden évben jogszabályban rögzíti a megyei szakképző intézményekben költségvetési hozzájárulással indítható, korlátozás nélkül, és keretszámok alapján beiskolázható szakmák, valamint a nem indítható képesítések listáját. Lehetővé válik, hogy az intézmények térítési díjakat szedjenek a diákoktól, ha erről előzetesen értesítették őket.
A jogszabály definiálja a szakmai és vizsgakövetelmények kötelező tartalmi elemeit. Előírja azt is, hogy szakmai gyakorlat az őszi, téli és a tavaszi szünet alatt nem írható elő, a cégeknél folytatott gyakorlat esetén is csak akkor − ide értve a hétvégét és az ünnepnapot is −, ha a gyakorlati képzőhely rendeltetése szerint akkor is működik, illetve ha az iskola is hozzájárul. A módosítás pontosítja és kiegészíti a tanulószerződéses rendszer eddigi szabályait is: meghatározva például, hogy a gyakorlat idejére a pénzbeni juttatás mellett kedvezményes étkezés, útiköltség-térítés, egyéni védőfelszerelés jár a tanulóknak, de az azonos munkakörben foglalkoztatottak béren kívüli juttatásaiban is részesülhetnek a munkaadó döntése alapján.
