Világvége után óvatos derűlátás

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A kiskereskedelmi forgalom alakulása leginkább a gazdasági teljesítménytől függ, márpedig idén, csakúgy, mint 2012-ben, meglehetősen széles a GDP alakulására vonatkozó előrejelzések skálája − mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vannak kedvező jelek, amelyek optimizmusra adnak okot. Ilyen a reálkeresetek várható növekedése, a fogyasztók csökkenő rezsiköltsége és a lassuló infláció. Ez utóbbi ugyancsak meghatározta tavaly a kiskereskedelmi volumenindexet, nem lesz ez másképp idén sem. Vámos szerint tavaszig, nyár elejéig mindenképpen erős lesz az inflációs nyomás, ám a mezőgazdaságban most nem készülnek olyan gyenge évre, mint tavaly vagy a korábbi években − ez a második félévben enyhítheti az inflációt. A másik fontos kérdés, hogyan teljesítenek az uniós belpiacok. Ha lassul a tagországok élelmiszer-piaci felvevőképessége, az belföldön árualap-növekedést jelent, ami a továbbra is gyenge belső kereslet miatt árversenyt indíthat el a termelők körében, csökkentve az átadási árakat.

Összességében persze Vámos György sem vár 2013-ra forgalomnövekedést a kiskereskedelemben, ám jóslatokba sem igen kíván bocsátkozni − csak emlékeztet, hogy a kormányzat is félszázalékos fogyasztáscsökkenést vár az évtől. A prognózisok szükségesek, véli, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy 2011 végén és 2012 elején kifejezetten optimista várakozások voltak a múlt év kereskedelmi teljesítményére vonatkozóan. Ami pedig az év második felében történt, arra csak nagyon kevesen számítottak. Lesznek, akik a 2012-es szinten vagy afelett zárnak, ám sokan lesznek, akiknek idén sem jön be a számításuk.

A múlt év nyereségessége − bár még nem ismertek az eredmények − negatív előjelű a kiskereskedelemben (nem összekeverendő a nagykereskedelemmel − szögezte le Vámos). Idénre ugyancsak nem várható komolyabb nyereségnövekedés, mert bár \"kiesett\" az ágazati különadó, a helyiadó-változással a közteher nem enyhült. Most az a különbség, hogy a 30 milliárd forint ágazati különadó helyett 35 milliárd forintos − tervezett − helyi adó nagyobb arányban szóródik a piaci szereplői között. Míg a különadó nem érintette a nagykereskedelmet, a helyi adók változása már igen − ám a sávos alkalmazás miatt nem minden piaci szereplőt egyformán.