Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közbeszerzési eljárások 2012. november végi feldolgozottsága szerint az eljárások száma negyedével, 7773-ra csökkent, viszont az 1223,3 milliárd forintos közbeszerzési érték mindössze 9 százalékkal alacsonyabb a 2011-esnél. Az egy közbeszerzésre jutó érték ugyanakkor 20 százalékkal, 157 millió forintra növekedett − ismertette az adatokat Gajdos Róbert az MTI-nek. Az értékből 30-30 százalék jut a közjogi szervezetekre és a helyi önkormányzatokra. A központi költségvetés 20, míg a közszolgáltatók 15 százalékkal részesednek a közbeszerzések tavalyi értékéből. A 7773 közbeszerzésből négyezer folyt nemzeti eljárásrendben, az időközben módosított közbeszerzési törvény szerint.
A nemzeti eljárásrendben az eljárások 53 százaléka hirdetmény nélküli tárgyalásos volt (nem nyilvános közbeszerzés, elindításáról nem tesznek közzé ajánlati felhívást a Közbeszerzési Értesítőben). Ezeknél három − az ajánlatkérő által tetszőlegesen kiválasztott − kis- és középvállalkozást (kkv) kell felhívni ajánlattételre, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 25 millió forintot, az építési beruházásé pedig a 150 millió forintot. A közbeszerzések értékének viszont csak egyharmada jutott erre a körre.
A második helyen a módosítás előtti törvény (amely az uniós értékhatár alatti eljárásokra vonatkozik) alapján megtartott egyszerű eljárások állnak, darabban és értékben is egyharmados aránnyal. A harmadik helyen a közösségi rezsimbe tartozó nyílt eljárások szerepelnek, az eljárások számából 12, az értékből pedig 23 százalékos részaránnyal.
Az elnök meggyőződése szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások nem járnak korrupciós veszéllyel. Ezt azzal magyarázta, hogy az ajánlatkérőnek három vállalkozót mindenképpen fel kell hívnia ajánlattételre abból a körből, amelyből szívesen szerződne. A kkv-k is támogatják ezt az eljárást, hiszen a piacukat bővíti. A korrupció azért sem fenyeget, mert az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt kötelező közzétenni, és ettől az elnök szerint transzparenssé válik az eljárás.
A múlt év eleje óta többe kerül a jogorvoslat, miután megemelkedtek az igazgatási szolgáltatási díjak. Gajdos Róbert ezt nem a jogorvoslati jog korlátozásának, hanem a felesleges, visszaélésszerű jogorvoslat visszaszorításának tartja. Az elnök megemlítette, hogy az új szabályozás szerint csak a teljes egészében alaptalan kérelem esetén nem térítik vissza az igazgatási szolgáltatási díjat. Amennyiben a kérelem alapos, és a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatában jogsértést állapít meg, illetve további jogkövetkezményeket alkalmaz, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár. Hasonlóan visszajár a jogorvoslati díj, ha a jogorvoslati eljárásban nem kerül sor érdemi vizsgálatra vagy az eljárás érdemi vizsgálat nélküli szűnik meg − írta az MTI.
