Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyelőre teljesen bizonytalan, milyen paragrafusokkal fogadják majd el a földtörvényt 2013 tavaszán. Az alkotmánymódosítás előtti háttéralkuk alapján az körvonalazódik, hogy egyrészt nagyon szigorú, a magántulajdonú földpiacot a törvény hatálybalépése előtti állapotában bebetonozó földforgalmi szabályozás születik, másrészt pedig, hogy az állami tulajdonban lévő területekre sokkal enyhébb szabályok vonatkozhatnak majd, ami újabb teret enged a vitatott pályázatoknak.
A vidékfejlesztési tárca és a kormány lapunk információi szerint hajlik arra, hogy elfogadja a birtokmaximumokkal kapcsolatos módosításokat a parlament előtt lévő tervezetben. Az egyik lehetséges verzió szerint 300 hektárban szabnák meg az egy magánszemély által tulajdonolható termőföld nagyságát, és a többi szabályozás a készülő, de még nem ismert üzemszabályozási törvénybe kerülne. A másik verzió szerint a VM megtartaná a jelenlegi tulajdoni határokat, de engedné, hogy a földhaszonbérlet esetében fölfelé módosítsák a birtokmaximumokat − főleg az állattartóknak kedvezve − és enyhítene az előírt foglalkoztatási kötelezettségeken. Decemberben többféle hír is elterjedt a lehetséges könnyítésekről: a VM állítólag rábólintott arra, hogy az állattartással foglalkozók földje a meglévő állományuk ellátásához szükséges takarmánytermő területtel együtt túlléphesse a maximális 1200 hektárt. A részletek egyelőre nem világosak, mint ahogy az sem, mi legyen, ha az adott gazda növeli vagy csökkenti az állatállományát.
Az üzemszabályozási törvény mielőbbi elfogadása nemcsak az ágazat belföldi működése miatt szükséges, hanem a Közös Agrárpolitika (KAP) 2014 utáni változásai miatt is. Hiába tiltakozott ellene évekkel ezelőtt egészen az Alkotmánybíróságig elmenve a Fidesz, most maga kénytelen bevezetni az egységes farmtámogatási rendszer, az SPS egy verzióját. Az új KAP szerint ugyanis a közvetlen kifizetéseknél bevezetett alaptámogatás melletti kiegészítéseket egy bizonyos méretnagyság fölött minden tagországban egységes elvek szerint csökkentik. Ehhez szükség van a mezőgazdasági üzem pontos definíciójára is. Az üzemszabályozási törvényben kellene szerepelnie a földhasználathoz kötött uniós támogatásokkal kapcsolatos vagyoni értékű jogok szabályozásának is.
A harmadik, alkotmánymódosításban nevesített törvény az integrációs törvény lesz. A kiszivárgott információk szerint vagy egyetlen óriási, állami segítséggel induló szövetkezetbe terelnék be a kisebb gabonatermelőket − ami a jelenlegi piaci integrátorokhoz hasonlóan előfinanszírozással, illetve kedvezményes hitellel segítené a gazdákat −, vagy pedig több, már működő vállalkozás adná az államilag szervezett integráció alapját. (Ángyán József volt államtitkár az alkotmánymódosítás megszavazása után azt sérelmezte, hogy azért nem az ő módosítóját támogatta a Fidesz-frakció, mert már le van osztva a bal- és jobboldali nagy társaságok és gazdák között, hogy hol ki lesz az integrátor.)
Megjósolhatatlan, hogy az ígéretek, a már letárgyaltnak és jóváhagyottnak hitt háttéralkuk közül melyiket támogatja majd valóban a kabinet, és hogyan hat majd a sarkalatossá tett szabályozás hosszabb távon a stratégiai fontosságúként emlegetett mezőgazdaság versenyképességére. A törvények hatálybalépéséig mindenesetre folytatódik majd a jelenlegi bérleti szerződések újrakötése és a birtokméretek megerősítése, valamint az elérhető földterületek megvásárlása.
