Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A közraktári törvény módosítását kezdeményező munkacsoport már 2009-ben kidolgozta a közraktári törvényt módosító javaslatcsomagját, ám ezt követően a kormányváltás, illetve egyéb ügyek miatt végül nem készült hivatalos munkatervezet sem. A most társadalmi vitára bocsátott javaslatban fellelhető még egy-egy bankszövetségi javaslat, de az alaptőke-emelés nem. Viszont a tervezet bevezetné a közraktári biztosíték intézményét − ezt banki letéttel, egyéves bankgaranciával vagy biztosítói kötelezvénnyel is lehetne teljesíteni −, amely a közraktározott áru értékéhez igazodna, és folyamatosan igazolni kellene a meglétét. A közraktározási biztosíték alapja az aktuális közraktározott készletek forintban meghatározott értéke, mértéke az alap egy ezreléke lenne. A biztosítékot kizárólag a tevékenység felfüggesztése vagy a közraktári engedély visszavonása esetén lehetne felhasználni, és csak a közraktározott áru leltározásával, mennyiségének és minőségének ellenőrzésével, vagyonvédelmével, biztosításával, kiszolgáltatásával, valamint kényszer-értékesítésével kapcsolatban felmerülő, közvetlen költségek fedezetére szolgálna. A már működő közraktáraknak a törvény hatálybalépését követően 60 napot adna a raktáringatlanok értékbecslésére, illetve ezt követően fél évet a törvényben előírt legkevesebb 250 milliós értékhatár elérésére. A közraktári biztosítékkal kapcsolatos rendelkezések teljesítésére a hatálybalépéstől számított 3 hónap állna rendelkezésre.
A javaslat a pénzintézetek felszámolásával, végelszámolásával és csődjével kapcsolatoshoz hasonló szabályozást vezetne be a közraktárak esetében is, egyebek között meghatározva a kirendelt közraktári felügyelői poszt betöltéséhez szükséges feltételeket. Újdonság, hogy a jövőben pénzügyi szervezet is megbízható lesz felszámolással kapcsolatos feladatokkal. Ahogyan az is, hogy a módosítás lehetővé tenné a felügyelet számára, hogy a közraktári engedély felfüggesztése vagy visszavonása esetén a közraktár vezetőjét öt évre eltiltsa.
A törvény újraszabályozza a közraktárak működését is. Az egyik fontos változás, hogy a művi közraktározás keretében kiadott közraktárjegy értéke nem lehetne több, mint a közraktár előző évi mérlegében szereplő saját tőke ötvenszerese. A közraktáraknak havonta készletellenőrzést kellene végezniük, amit a kibocsátott jegyek értékén szerepeltetniük kell majd a könyveikben. Szintén fontos változás lenne, hogy a jövőben a letevőknek nemcsak a közraktározni szánt áru minőségét, de a származását is igazolniuk kellene. Kiegészítésként kerülne be a törvénybe az az előírás, hogy ha az áru tulajdonosa kifizeti az áruja fedezetével felvett kölcsönt, akkor a hitelező köteles visszaadni a közraktárjegy mindkét szelvényét.
