Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unió 27 tagállamában az aktív korú népességben megfigyelhető tendenciák alapján 2010 és 2030 között megközelítőleg 16,2 százalékkal (9,9 millió fővel) bővül az 55−64 éves korcsoport aránya − derül ki Juhani llmarinen, a Jyväskylä Egyetem Gerontológiai Kutatóközpontja professzora és a Finn Foglalkozás-egészségügyi Intézet munkatársa tanulmányából. Az összes többi korcsoport csökkenő tendenciát mutat: a 40−54 évesek aránya 5,4, a 25−39 évesek aránya pedig 14,9 százalékkal lesz kisebb. Ez a kiugró demográfiai változás a magasabb várható élettartamnak és az alacsonyabb termékenységi arányszámoknak köszönhető. Vagyis Európában a munkaerő minden eddiginél idősebb lesz. Számos országban 30 százalék vagy magasabb lesz az aktív korú népességen belül az idősebb munkavállalók aránya. Az idősebb munkavállalók (55−64 éves) foglalkoztatási aránya jelenleg 50 százalék alatt mozog az EU−27-ben. Ráadásul az idősebb munkavállalók több mint fele vonul vissza különböző okokból a nyugdíjkorhatár betöltése előtt.
Napi Gazdaság, Földi D. Attila
A korral szaporodnak a hosszan tartó egészségügyi problémák és a krónikus betegségek. Ezért az 50−64 éves korcsoportban a férfiak és nők mintegy harmadának egészségügyi problémáik miatt mielőbbi változtatásokra van szüksége munkahelyén a korai nyugdíjazás és a munkaképesség-csökkenés kockázatának megelőzése érdekében. A fő egészségügyi problémák közé tartoznak a váz- és izomrendszeri megbetegedések és a mentális rendellenességek, a depresszió, a fizikai teljesítőképesség csökkenése. A szív és a légzőrendszer teljesítménye és az izomerő 30 éves kor után évente körülbelül 1-2 százalékkal csökken. Ugyanakkor az idősebb munkavállalók többsége jó egészségnek és megfelelő fizikai teljesítőképességnek örvend. Ráadásul a munkaadók kevéssé használják ki azt a tanulmányokkal alátámasztott tényt, hogy a munkateljesítmény munkahelyi mérésekor a munkatapasztalat ellensúlyozza bizonyos alapvető kognitív folyamatok, például a memóriafunkciók és a pszichomotoros képességek gyengülését.
A munkahelyi egészségvédelem és biztonság tehát a munkával töltött jobb és hosszabb élet révén központi szerepet játszik az aktív idősödés biztosításában. A munkaképesség megőrzését célzó munkaszervezés elősegíti, hogy hosszabb távon kiaknázható legyen az idősebb munkavállalók tudása, tapasztalata és munkaereje az egyre inkább munkaerőgondokkal küzdő európai munkaadók számára. Erre nyújthat megoldást a kormenedzsment, amelynek alkalmazásakor a korhoz kötődő tényezőket a mindennapi irányítás során figyelembe kell venni, ideértve a munkabeosztást és az egyéni munkafeladatokat, hogy kortól függetlenül mindenki képesnek érezze magát saját és a vállalat céljainak megvalósítására. A munkaadóknak épp ezért érdemes a dolgozóik egészséges életmódja előmozdítása mellett arra is nagyobb figyelmet fordítani, hogy az egyéni munkafeladatokat az idősebb munkavállalók erősségeinek, szükségleteinek és képességeinek megfelelően újratervezzék, és ebbe a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokat és a munkavállalókat is bevonják. A fizikai munkateher csökkentése, a munkafolyamatokba iktatott rövid szünetek bevezetése, az egészségügyi kockázatok figyelembevétele a műszakok tervezésekor és a rugalmas munkabeosztás is korbarát intézkedések.
|
|
|
|
|
|
|
A költség-haszon elemzések szerint minden egyeurónyi kormenedzsment-befektetés néhány évvel később 3−5 eurós megtérülést jelent. Ezzel pedig nemcsak a táppénzes napok száma csökkenthető, de a korhatár előtti nyugdíjba vonulók száma is, arról a nemzetgazdasági haszonról nem is beszélve, hogy az aktív idősek 70−80 éves koruk között kisebb arányban szorulnak egészségügyi és egyéb szociális ellátásra. Vállalati példák szerint a kor előrehaladtával a munkavállalónak biztosított több szabadság vagy a munkateher csökkentése körülbelül három évvel növelte a tényleges nyugdíjba vonuláskor betöltött életkort. Egy energiaipari vállalat például egy \"80-90-100\" elnevezésű programot vezetett be, amely lehetővé tette munkavállalói számára, hogy 20 százalékkal csökkentsék munkaidejüket, míg fizetésük emiatt csak 10 százalékkal lesz kevesebb, nyugellátásuk viszont 100 százalékos marad. Az alkalmazottak mintegy negyede élt ezzel a lehetőséggel. A tényleges nyugdíjba vonuláskor betöltött életkor körülbelül 3 évvel, 64 évre emelkedett.
