Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány 2014-ig meghosszabbította a korkedvezményes nyugdíjrendszert, ez idő alatt pedig munka-egészségügyi szempontból meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a szakmák, szakterületek, amelyek megmaradhatnak a rendszerben valamilyen más formában és támogatásban, valamint melyek azok, amelyek ki fognak szorulni − adta hírül az ünnepek alatt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Vagyis lényegében megszüntetnék a rendszert ezt követően, a tárca közleménye ugyanis arról beszél, hogy ki kell választani, melyek azok a szakmák, amelyek valamilyen más formában és támogatásban megmaradhatnak. Az EMMI-nek egyébként 2012 közepéig kellett volna kidolgoznia az új minősítési rendszert, és 2013-tól már új szabályok szerint kellett volna működtetni a korkedvezményes nyugdíjrendszert. A hosszabbítással egyébként csak elődei gyakorlatát folytatja a kormány, mivel 2007 óta lényegében évente megtette ezt minden kabinet. Eddig egyik sem tudott belevágni a mintegy 40 éve létező rendszer reformjába. A korkedvezményre jogosító szakmák listáját szintén 2007 óta nem lehet megváltoztatni − felülvizsgálni 1992 óta nem sikerült −, mivel hatályát vesztette az a rendelet, amely mellékleteként szerepelt.
A hatályos szabályok szerint azok választhatják a korkedvezményes nyugdíjat, akik munkájuk során fokozott egészségkárosodásnak vannak kitéve, de a nyugellátást csak akkor kapják meg, ha a munkaadójuk kifizeti utánuk a korkedvezmény-biztosítási járulékot. Jelenleg a magasban, feszültség alatt végzett, vagy tűz- és robbanásveszéllyel járó munka minősül veszélyes munkának, de a listán az autóbusz- és mozdonyvezetők is szerepelnek. A szakszervezetek régóta küzdenek azért, hogy a több műszakos munkarendben dolgozók is fölkerülhessenek a listára. Tavaly még mintegy 43 ezren dolgoztak korkedvezményre jogosító munkakörben, a korkedvezmény-biztosítási járulék 2007-es bevezetése és 2011 vége között az adóhatóság adatai szerint több mint 35 milliárd forintot fizettek ki a munkaadók.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főigazgatóságának összesítése szerint 2009−2011 között mindössze 24 kérelem érkezett a munkáltatóktól a korkedvezmény-biztosítási járulékfizetés alóli mentesítés érdekében. Ezt egyébként országos hatáskörrel 2010 végéig az OMMF Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége, azóta pedig Budapest Főváros Kormányhivatala Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége végzi. A benyújtott kérelmeket többnyire ionizáló sugárzás hatása alatt végzett munka, különösen nehéz fizikai munka, különösen terhelő klíma, ergonómiai kóroki tényezők, fokozott pszichés megterhelés, pszichoszociális kóroki tényezők megszűnésével indokolták. A benyújtott kérelmekből húszat jóváhagyott a felügyelőség, egyet megalapozatlannak talált, három esetében pedig a hiánypótlás elmulasztása miatt megszüntette az eljárást.
