Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Soha nem látott tüntetéssorozathoz vezetett idén a kormány oktatáspolitikája: nemcsak az egyetemisták, hanem a középiskolások is utcára vonultak decemberben, hogy a keretszámok csorbítása, az államilag finanszírozott szakok önkényes szelektálása és a röghöz kötést jelentő hallgatói szerződések ellen tiltakozzanak. A kormány viszont lényegében csak a kommunikáción változtatott: a jövő évi felvételi eljárásban se jut például államilag finanszírozott hely a jogászoknak vagy a közgazdászoknak. A szitokszóvá lett \"keretszám\" helyett azt közölte a kormány, hogy összesen minimum 55 ezer államilag finanszírozott hely lesz − a felvétellel kapcsolatos felelősséget viszont áthárították az intézményekre azzal, hogy az egyes szakok ponthatárát továbbra is ők szabják meg, drasztikusan csökkenő források mellett. Az abszolút minimum jövőre is az ideivel megegyező 240 pont marad.
A kormány a felsőoktatás átalakítását tavaly óta a munkaerő-piaci igényekkel magyarázza, valójában a keretszámok rángatásával, a szakpreferenciákkal, a hallgatói szerződés erőltetésével éppen hogy elszakadt azoktól. Kifelé nem ismerték el, de befelé már az év elején egyértelmű volt a kudarc: a felsőoktatásért felelős korábbi államtitkár, Dux László a felvételi keretszámok januári kihirdetése után távozott, azóta Hoffmann Rózsa áll ellen a tiltakozásoknak. Az év végi kormányzati kommunikáció különböző formákban összesen 74 milliárdos többlettámogatásról szól − ez azonban még csak ígéret a már biztosra vehető 37 milliárdos elvonás mellett.
