Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A beruházók terheit csökkentheti, hogy ezentúl csak a valóban indokolt régészeti feltárási munkákat kell elvégeztetniük a január elsejétől hatályos új örökségvédelmi szabályozás értelmében. A törvénymódosítás szerint az előzetes régészeti dokumentációk elkészítése a Magyar Nemzeti Múzeum feladata lesz, míg a megelőző feltárásokat a megyei jogú városok múzeumai végzik, szükség szerint a Magyar Nemzeti Múzeum bevonásával.
A nagyberuházások régészeti feltárásainak adminisztrációja egyszerűsödik.
Januártól a régészeti örökséggel és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatokat a járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok látják el. Az országban 21 járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal jön létre: minden megyében egy, valamint a fővárosban kettő. A műemlékvédelemmel kapcsolatos másodfokú hatósági feladat minden megyében a fővárosi és megyei kormányhivatalok egységes építésügyi és örökségvédelmi szakigazgatási szervéhez, a régészettel kapcsolatos hatósági feladatok pedig országos illetékességgel a fővárosi kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalához tartoznak.
Az örökségvédelmi eljárás során az ügyfél kérheti az építésügyi és örökségvédelmi hatóság előzetes véleményét, ez alapján egyértelmű, hogy mely tevékenységekre vonatkozóan kell az engedélyezési eljárást lefolytatni. Az új szabályozás felszámolja a műemlékeket érintő tervek kettős (építészeti tervtanácsi és műemléki testületi) tárgyalását. A központi tervtanácshoz kerül az I. és II. kategóriába tartozó műemlékekkel kapcsolatos tervtanácsi véleményezés, amely ezeket speciális összetételben (művészettörténész, régész, restaurátor bevonásával) fogja tárgyalni. A III. kategóriába tartozó műemlékeket szintén műemléki szakértőkkel kiegészülve az állami főépítész által működtetett területi tervtanács véleményezi.
