Riasztóan romlott az elmúlt három évben a munkavédelmi kultúra

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A kormány ugyan az új alaptörvényben is garantálja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos alapvető jogot a polgároknak, de hogy valójában mennyire veszi ezt komolyan, jól mutatja, hogy a kormányváltás óta a munkavállalók helyzetén javító jogszabályt alig fogadott el, még a munkavédelmi törvény által előírt, a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről szóló éves jelentésekre sem tartott igényt. Ellenben folyamatosan úgy módosította a jogszabályokat, hogy csökkentette a korábban önálló hatóságként országos hálózattal működő Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség létszámát, hatás- és jogköreit, majd megszüntette a hatóság önállóságát is.

Jelentés van, döntés még nincs

Az Országos Munkavédelmi Bizottság és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi főigazgatósága által még májusban elkészített, a 2009−2011 közötti időszak munkavédelmi helyzetét bemutató, csak a kormány részére készített jelentés a Napi Gazdaság értesülése szerint először 2012 decemberében került egyáltalán a kormányülés napirendjére, azonban azóta sem tárgyalta azt a kabinet. Lapunk birtokába került jelentésben leírva ugyan határozottan sehol sincs, de a 2009−2011 közötti, a munkavédelemmel kapcsolatos adatok világosan mutatják, hogy jelentősen romlott a magyar munkaerőpiacon az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülményekhez való hozzáférés lehetősége. Pontos magyar adatok híján nehezen támasztható alá, hogy a rossz munkakörülmények miatti kiadások rontják a gazdasági fejlődési és versenyképességi kiadásokat. A WHO 2009-es számítása szerint a rossz munkakörülmények évente 300 ezer, munkával összefüggő halálesetet okoznak és 4 százalékos GDP-veszteséget jelentenek az európai régióban.

A halálos munkabalesetek száma Magyarországon ugyan évek óta folyamatosan mérséklődik, de ez leginkább az építőipar válságának \"köszönhető\". A munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések száma szintén csökken, azonban ez inkább abból fakad, hogy nem jelentik a baleseteket, a megbetegedések esetében pedig sokszor nem derül ki, hogy azt munkahelyi ártalmak okozzák. Az OEP által működtetett keresőképtelenségi monitoringrendszer adatai szerint évek óta csökken a foglalkozással összefüggő események − üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések − esetszáma és a keresőképtelen napok száma is, azonban ez a gazdasági visszaesés és a munkanélküliség növekedése, valamint a fizetések csökkentése mellett főként a táppénzzel kapcsolatos szabályok változására vezethető vissza. A munkavédelmi felügyelők tapasztalata szerint a munkaadók alig fordítanak figyelmet arra, hogy a munkabalesetek okait megfelelően kivizsgálják, ezért tenni sem tudnak vagy akarnak − mivel mind a sérültek, mind a munkáltatók ellenérdekeltek a balesetek jelentésében − az ismételt előfordulás ellen. Gyakran a kivizsgálók maguk is jelentős szakmai hiányosságokkal küzdenek. Igaz, a jelentés szerint a társadalmi, gazdasági és jogi környezet sem igazán támogatja vagy ösztönzi a munkavédelmi helyzetet javító munkaadói lépéseket.

Kettészakad a munkaerőpiac

A jelentés adataiból az derül ki, hogy szinte minden nemzetgazdasági ágazatban kettészakad a munkaerőpiac, és élesen elkülönül aszerint, hogy tőkeerős, befektetésekre, technológiai fejlesztésekre képes cégekről, illetve olyan vállalatokról van-e szó - ahol a tevékenység jellegénél fogva létszükséglet a szigorú munkavédelem és a rendszeres karbantartás betartása - vagy pedig mikro- és kisvállalati körbe tartozó kényszervállalkozásról. A mezőgazdaságban egyértelműen jelentkezik ez a kettősség: az utóbbi évek támogatásai hatására a növénytermesztésben a jobb pozícióban lévő vállalkozásoknál alig van már korszerűtlen berendezés, míg a mikro- és kisvállalkozások továbbra is elavult munkaeszközökkel, olykor súlyos szabálytalanságok mellett dolgoznak. A tapasztalatok szerint az akció-ellenőrzések hatására, valamint az azonnali intézkedést előíró határozatok miatt több ágazatban is javult a munkavédelemhez való hozzáállás, a jogszabály-követési hajlandóság. Pozitív példaként említi a jelentés a hőségben és hidegben végzett munkával kapcsolatos ellenőrzési kampányok hatására javuló munkakörülményeket.

Negatív tendencia, hogy még a hagyományosan jó munkavédelmi rendszerrel, munkakultúrával bíró cégek esetében is egyre gyakoribb, hogy a korábban általuk ellátott tevékenységeket a költségcsökkentés jegyében alvállalkozókkal végeztetik el és a partnereknél már nem követelik meg a munkavédelmi szabályok betartását. Tipikus példákkal a vasúti szállítás, a táv- és hírközlés, az áramellátás, az ivóvízellátás és szennyvíztisztítás szolgáltatás terén egyaránt találkoztak a munkavédelmi felügyelők. Az alvállalkozói láncok végén álló mikro- és kisvállalkozások pedig a csekély jövedelmezőség miatt nem képesek munkavédelmi kiadásaik finanszírozására. A jelenség az építőiparban a leglátványosabb és itt is vezet a legtöbb balesethez.

Rendszerszintű problémák vannak

A jelentés szerint a mikro-, kis- és közepes vállalkozások túlsúlya miatt a munkavédelemben csak a kkv-k megsegítésén keresztül érhető el előrelépés. Javítani szükséges a kis- és középvállalkozások munkáltatóinak munkavédelmi ismereteit, és törekedni kell arra, hogy felismerjék a munkavédelmi helyzet javítására, a megelőzésre fordított kiadások gazdasági hasznosságát. A kkv-k munkavédelmi tevékenysége általában kimerül azzal, hogy eseti megbízással fogadnak munkavédelmi szakembert, aki csak ritkán jár ki az üzembe ellenőrizni a tényleges tevékenységet. Ráadásul a tapasztalatok szerint a pár főt foglalkoztató cégek egy része − jellemzően a kereskedelmi, vendéglátó-ipari vállalkozások − soha nem vett igénybe munkavédelmi szakértői szolgáltatást, és csak az ellenőrzéskor derül ki számukra, hogy kötelesek lennének. A munkavédelmi szolgáltatást nyújtók gyakorta túlvállalják magukat, így pedig esélyük sincs minőségi szakmai munkát végezni. Jellemző, hogy a túl olcsó ajánlatot adók szakszerűtlen munkáira is csak az ellenőrzések derítenek fényt, ekkor derül ki a munkáltató számára is, hogy a semmiért fizetett. A veszélyes munkahelyeken és technológiák alkalmazásánál általában megvalósul a munkavédelmi szakemberek közreműködése, de az is előfordul, hogy javaslataikat nem fogadják meg a munkáltatók.

Továbbra is probléma, hogy a munkabiztonsági szakértők túlnyomó részének hiányosak a munka-egészségügyi ismeretei. Ráadásul a kkv-k tulajdonosai sem ismerik ezeket az előírásokat, sem azt, hogy pontosan mi is tartozik a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásba. Ezért többségében csak a munkaalkalmassági vizsgálatokat értik a foglalkozás-egészségügyön, de nem kérik a szolgáltatójukat az egészséges munkakörnyezet kialakításához, az egészségkárosodások megelőzéséhez kapcsolódó feladatok ellátásában való közreműködésre. Több esetben előfordult, hogy a munkáltató a biológiai monitorozásra kötelezett veszélyes anyaggal, keverékkel folytatott tevékenységről a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot nem tájékoztatta. A foglalkozás-egészségügyi orvosok egy részénél előfordul, hogy nem is ismeri a munkavégzés körülményeit az általa ellátottaknál. A jelentés szerint az orvosok gyakran nem működnek közre a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, a munka-egészségügyi feladatok megoldásában, a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában. Arra is volt példa, hogy a szakszerű ellátás keretében kapott szakvéleményt a munkáltató munkavédelmi szakembere figyelmen kívül hagyta.

Az szintén nem segítette a munkavédelmi helyzet javítását, hogy az önállóságát elvesztő munkavédelmi hatóság létszámának 17 százalékát elvesztette, így csökkent az ellenőrzési kapacitás is. A munkavédelmi felügyelők kevesebb céget tudtak vizsgálni, ezért a kockázatbecslés alapján legveszélyesebbnek ítélt ágazatokra − mint az építőipar és a feldolgozóipar − koncentrálták az ellenőrzéseket. A jogszabályi változások hatására felére csökkent az elmúlt három évben az utóellenőrzések száma, csak a változást megelőzően kiadott határozatok alapján végez ilyen tevékenységet a munkavédelmi hatóság. Ugyanakkor a határozatokban foglalt kötelezettségek teljesítését elmulasztó munkáltatókra kiszabott eljárási bírságok összege nem csökkent jelentősen.