Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavasz óta nem változott jelentősen a vállalatok finanszírozási helyzete, 32,2 százaléknak máig gondot okoz az is, hogy a folyó költségeit fedezze − derült ki a Magyar Fejlesztési Bank legfrissebb vállalati felméréséből. Bár a cégek több mint fele (55,7 százalék) nyilatkozott úgy, hogy nem változott pénzügyi állapota, 29,5 százalék már romlásról számolt be. A legrosszabb tendenciát a szolgáltató szektorban mérték, de különösen nagy arányban romlott a textilipar, az energetika, a turizmus és az építőipar forráshelyzete is.
Továbbra is az exportorientáltabb vállalkozások finanszírozási helyzete tekinthető leginkább kielégítőnek, azonban rossz hír, hogy amíg fél éve ezek a cégek jelezték országos átlag alatti arányban, hogy nincsenek kellő mennyiségű saját forrásaik a beruházásokhoz, addig 2012 őszére épp ebben a körben vált leginkább a fejlesztések akadályává a forráshiány. Ezek után nem meglepő, hogy a javuló forráshelyzetű cégek többsége továbbra sem gondol új beruházásra a következő egy évben. Ide kapcsolódik, hogy az MFB-indikátor adatai szerint tavasz óta 13,9 százalékról 11,8 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek külső forrás nélkül beruházást terveznek, ám ezzel párhuzamosan 37,7 százalékról 41,4 százalékra nőtt azon vállalatok száma, amelyek úgy érzik, hogy nem rendelkeznek elegendő pénzzel egy saját beruházás megindításához. Az iparban 15,1 százalékról 6,9 százalékra zuhant az idegen források nélkül beruházást tervezők aránya, de hasonló problémákkal küzd az állattenyésztésben, a kiskereskedelemben és a vegyianyag-gyártásban dolgozó cégek többsége is.
Kinek mire kell a pénz?
Vállalatméret alapján nem lehet nagy különbséget tenni, hiszen mind a kkv-k, mind a nagyvállalatok körében nőtt azon cégek száma, amelyek külső forrás bevonását tervezik. A forráskereslet megugrására leginkább a mezőgazdasági vállalkozások részéről lehet számítani a következő hónapokban, de magas arányú igényről számoltak be az egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, az energetikával, a szállítás-raktározással, a fémfeldolgozással foglalkozó cégek is. Utóbbi ágazatban jelentősen megugrott a forráskereslet tavaszhoz képest, akárcsak a kiskereskedelem, a közösségi szolgáltatás esetében, míg a gépjármű-kereskedelem és -javítás területén nagymértékű visszaesést mért az MFB.
A legnépszerűbb finanszírozási formát a hitel jelenti (40,4 százalék), ezt az európai uniós források, illetve a hitelfelvételen belül külön nevesített kereskedelmi banki hitelek követik. Ez a sorrend egyébként tavaly ősz óta változatlan, azonban azóta mindegyik finanszírozási forma veszített népszerűségéből. Cégmérettől is függ, hogy egy vállalkozás milyen forrást vonna be: a mikro- és kisvállalkozások körében az EU-s források, a közép- és nagyvállalatok között pedig a hitelfelvétel az elsődleges finanszírozási lehetőség. A javuló finanszírozási helyzetű vállalatok esetében az állami támogatás nagyobb népszerűségnek örvend, mint a drágább kereskedelmi banki források, míg a romló finanszírozási helyzetű vállalatok esetében éppen fordított a helyzet.
Az olcsó állami és uniós források − akárcsak fél évvel korábban − az agrárcégek körében jelentenek különösen keresett finanszírozási formát. A hitelfelvétel a kiskereskedelem, a szállítás, raktározás, a növénytermesztés és − tavaszhoz hasonlóan − a vegyianyag-gyártás területén tevékenykedő vállalatok esetében számít fontos opciónak, míg a lízing népszerűsége a növénytermesztő, a közútijármű-gyártó és a szállítás-raktározással foglalkozó vállalatok körében haladja meg az átlagot.
Kétharmad már fizet hitelt
A felmérés idején a vállalatok 65,1 százaléka rendelkezett hitellel (devizahitellel 41,3 százalék), ami 5,6 százalékponttal alacsonyabb érték a fél évvel korábban mértnél. Az agrárcégek, valamint a közép- és nagyvállalatok háromnegyedének volt hitele ősszel, míg az állattenyésztés, a növénytermesztés, az élelmiszeripar, a gépjármű-kereskedelem és -javítás, valamint a nagykereskedelem esetében a vállalatok legalább négyötöde jelezte, hogy rendelkezik kölcsönnel.
Amennyiben valaki a hitelfelvétel mellett döntött, úgy a kamatok nagysága a fő döntési szempont. Tavaszhoz képest változás, hogy a kamatokat a mikrocégek helyett a nagyvállalatok, az egyéb forrásköltségeket pedig a mikrovállalkozások helyett a kisvállalatok mérlegelik leginkább hitelfelvétel előtt. A javuló forráshelyzetű vállalatok csupán a forint- és devizahitelek kamatainak különbségére érzékenyebbek az átlagnál, egyébként a romló forráshelyzetű cégek figyelnek jobban a hitelezési körülményekre. A hitelkamatok nagysága nagymértékben felértékelődött a közútijármű-gyártással foglalkozó cégek körében tavasz óta, s leginkább a fafeldolgozás, a turizmus, vendéglátás s a számviteli tanácsadás vállalatai érzékenyek a kamatok alakulására.
Mit hoz a jövő?
A vállalatok több mint fele nem vár változást a hitelkínálat volumenében a következő 12 hónapban, s a cégek nagyobb hányada (25,9 százalék) számol a hitelkínálat bővülésével, mint amekkora a szűkülést prognosztizálók aránya (10,2 százalék). Szektorális metszetben az agrárcégek, míg méret alapján a nagyvállalatok a leginkább derűlátóak a bankok várható hitelezési aktivitását tekintve.
A hitelkínálat bővülésével leginkább az állattenyésztő, az élelmiszer-ipari, valamint a turisztikai cégek számolnak, míg a bevételek várható alakulását tekintve tavaszhoz hasonlóan elsősorban a növekvő belföldi bevételeket váró cégek optimisták. Komoly változást jelent viszont a tavaszi felméréshez képest, hogy nem a beruházást, illetve a forrásbevonást tervező, hanem a fejlesztéssel és külső forrás bevonásával kiváró vállalatok számítanak elsősorban növekvő hitelkínálatra.
