Jó esetben is csak alig nő a magyar gazdaság

A magyar GDP jövőre összességében stagnál, de ez is szinte kizárólag a mezőgazdaságnak − az alacsony idei bázisnak − lesz az eredménye. A magnövekedés ugyanis mínusz 0,3 százalék, vagyis valójában lassulva, de folytatódik a visszaesés. Így 2011−2013-ban, három év alatt összesen a GDP nem nő, 2013-ban a 2010-es szinten lesz − állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb prognózisa. Ezzel egybecseng a Kopint-Tárki Zrt. véleménye, miszerint jövőre a GDP stagnálása a legvalószínűbb szcenárió, lefelé mutató kockázatokkal. A gazdasági folyamatok jellegében alapvető változás nem várható, mind a felhalmozás, mind a fogyasztás tovább csökken 2013-ban, csupán a csökkenés mértéke lesz kisebb, mint 2012-ben. Az egyetlen (már eléggé gyenge) húzóerő a nettó export marad, mértéke viszont − éppen a belföldi felhasználás ideinél mérsékeltebb csökkenése miatt − némileg elmarad az ideitől − vélik a kutatók. A legoptimistábbnak − az MNB után − a Századvég Gazdaságkutató Zrt. látszik, amely szerint a GDP az idei 1,5 százalékos mínusz után jövőre akár 0,3 százalékkal is bővülhet.

Mivel a fogyasztói árak alakulását 2013-ban is kormányzati döntések dominálják, ezért a prognózisok közti különbség alapvetően arra vezethető vissza, hogy ki hogyan ítéli meg az egyes intézkedések árfelhajtó hatását. A GKI szerint a vállalatokra terhelt különadók áthárításának mértéke nehezen becsülhető: a telefonadó biztosan beépül a fogyasztói árakba, a vezetékadó áthárítása kérdéses, mivel piaci szolgáltatókat és önkormányzati, állami cégeket is érint. Sokatmondó, hogy a \"befagyasztott\" rezsidíjak 2012-ben is 4-5 százalékkal emelkedtek. Óriási bizonytalanságot hoz az a bejelentés, miszerint a lakossági áram és gáz árát 2013. januártól 10 százalékkal mérsékelnék.

E durva piaci beavatkozások legkárosabb hatása, hogy az inflációs várakozások, valamint a vállalatok árdöntései teljesen szétzilálódnak. Nincs kiszámítható működési környezet, ami megalapozott üzleti és fogyasztói döntéseket eredményezhetne. Így hosszú távon óvatosságból mindenki magasabb inflációval számol, ami önbeteljesítő jóslattá válik − vélik a kutatók. Mindezek mellett a kedvezőtlen 2012-es termés okozta magas élelmiszerárak hatása már csak \"a hab a tortán\". A Kopint-Tárki kutatói is úgy látják, hogy a költségvetési konszolidáció a fogyasztói árindexnek a korábban vártnál lassabb csökkenésével jár 2013-ban. A kormány 5,2 százalékos árindexszel számol, a Kopint-Tárki modelljéből ugyan − a mai ismeretek alapján − ennél valamivel alacsonyabb infláció adódik, de elfogadják a kormány előrejelzését, mivel feltételezik, hogy \"ha ez a terv, akkor az meg is valósul\".

A kutatóintézetek jellemzően abból indulnak ki, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a beígért, GDP-arányosan 2,7 százalékos áht-deficitet hozza. A Kopint-Tárki úgy fogalmazott, hogy bár nem világos, hogy a 2012. júniusi költségvetéshez képest miért volt szükség a 800 milliárd forintos kiigazításra, de a kérdés nem releváns, mert sok intézkedés realizálódása több mint kétséges. Bizonyos tételek azonban biztosan befolynak, így elméletileg lehetséges a hiánycél tartása.

Bár a 2012 decemberében megszavazott költségvetési törvényt nem lehet véglegesnek tekinteni, az 2013-ban − minden bizonnyal többször is − változik majd − állapította meg a GKI. Egyrészt ugyanis a kormány a GDP 3 százaléka alatt próbálja tartani az áht-hiányt, másrészt − és ez nagyban attól függ, hogy az év közepén az Európai Bizottság kilenc év után megszünteti-e Budapesttel szemben a túlzottdeficit-eljárást − a 2014-es választások közeledtével egyre több költekezéssel járó döntés merülhet fel.