Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kevesebb mint másfél év múlva közös, még ha nem is egyformán szoros felügyeleti rendszer alá tartoznak majd az európai bankok, a kulcsszerepet pedig az Európai Központ Bank (ECB) játssza majd − ennyi már biztosan kijelenthető azután, hogy az eurózóna pénzügyminisztereinek decemberi tanácskozásán döntés született az európai bankunió felé vezető első nagy lépésről, azaz az egységes európai bankfelügyeleti rendszer (SSM) kiépítéséről.
Uniós mércével mérve meglepően gyorsan jutottak el idáig az EU-országok illetékesei, hiszen a bankunió gondolatával csak 2012 első felében kezdtek el komolyabban foglalkozni Brüsszelben és sok tagország részéről ütköztek ellenállásba, még az eurózónán belül is, nem beszélve az eurót nem használó nagy pénzügyi központról, Londonról. A második félévet irányító ciprusi elnökségnek végül a hajrában sikerült egy olyan kompromisszumos javaslatot formába öntenie, amely elfogadható tárgyalási alapul szolgált (Napi Gazdaság, 2012. december 13.) − mint utóbb kiderült, ebben szerepet játszott az is, hogy idén az EU kapta a Nobel-békedíjat. A december 10-i oslói díjátadó utáni vacsora ugyanis alkalmat nyújtott az állam- és kormányfőknek, valamint az ECB-elnök Mario Draghinak egy kis informális egyeztetésre a pénzügyminiszteri találkozó előtt − számolt be a Reuters. Angela Merkel német kancellár végül úgy állt fel az asztaltól − az egykor egy szabadkőműves páholynak otthont adó épületben −, hogy azt mondhatta a sajtónak: bátrabban néz a dolgok elé. A vacsorán jelen levők a hírügynökség szerint megerősítették Berlin üzenetét: Németország azt akarja, hogy szülessen meg a pénzügyminiszteri döntés az SSM-ről és a december 13−14-i uniós csúcs azt hagyja is jóvá.
A miniszterek ezt követően se jutottak simán egyezségre a december 13. hajnalába nyúló tárgyalásokon − beszámolók szerint a német tárca vezetője, Wolfgang Schäuble valahogy minden kétoldalú egyeztetés környékén felbukkant és végül nagyrészt el is érte, amit Berlin akart. A német tartományi bankok és takarékszövetkezetek zöme nem kerül az ECB közvetlen felügyelete alá, emellett pedig az egész rendszer csak akkor kezdi meg a működését, amikor Németország már bőven túl lesz a jövő ősszel esedékes parlamenti választásokon.
| Azok a bankok, amelyek mérlegfőösszege legalább 30 milliárd euró vagy eléri az adott ország GDP-jének 20 százalékát − ilyen mintegy 150 lehet az eurózónában −, közvetlenül az ECB felügyelete alá kerülnek. |
| Szükség esetén a kisebb pénzintézeteknél is beavatkozhat az ECB, vagyis összesen nagyjából hatezer bankra kell figyelnie. |
| Az ECB-nek meg kell oldania a monetáris politikai irányítás és a felügyelet szervezeti szétválasztását, ezért az EB külön felügyelőbizottság létrehozását javasolja a kormányzótanács mellé. |
| Az új rendszer 2014 márciusára állhat fel teljesen, de az ECB már jövő áprilistól megkezdheti a közvetlenül alá tartozó bankok felügyelet alá vonását, ha az Európai Parlament is jóváhagyja a szükséges jogszabályi változásokat. |
| Az eurózónán kívüli uniós országok önként csatlakozhatnak az SSM-hez, illetve részt vehetnek az ECB felügyelőbizottságának munkájában. |
| Az EU összes országában illetékes Európai Bankhatóság (EBA) döntéseit a bankunión kívül maradó országok többségének jóvá kell hagynia. |
| Forrás: Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos |
