Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Új problémákra kell felkészülniük az élelmiszerlánc biztonságáért felelős szervezeteknek, mert a jelenlegi szabályozás az élelmiszerbőség idején készült, a jövő kihívása azonban a növekvő népesség igénye az energia, az élelmiszer és a tiszta víz iránt a globalizált és klímaváltozással küszködő világban - hangzott el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer-biztonsági Kockázatértékelési Igazgatósága (NÉBIH-ÉKI) és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) közös, az utóbbi intézmény tízéves fennállása alkalmából rendezett konferenciáján. Dr. Szeitzné dr. Szabó Mária, a NÉBIH-ÉKI igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell barátkozni az elég biztonságos élelmiszer fogalmával. A konferencián beszámoltak az EFSA elmúlt tíz évének eredményeiről és kihívásairól, az EU zoonózis-helyzetének tendenciáiról, emellett komoly figyelmet szenteltek a globalizált világban megvalósítható válságkezelésnek és a XXI. századi élelmiszerjárványok epidemiológiai vonatkozásainak is. A készülő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia egyebek között ezekre a problémákra is igyekszik megoldást találni - mondta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára.
Magyarország Európa klímaváltozásra fokozottan érzékeny régiói közé tartozik, ezért már most érdemes felkészülni a melegebb, szélsőségesebb időjárás élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatásaira - mondta Farkas József, a Magyar Tudományos Akadémia KÖTEB Bizottsága Élelmiszer-tudományi Albizottságának tagja. A klímaváltozás hatására többek között új gyomok, kár- és kórokozók jelenhetnek meg, ezért nőhet a növényvédőszer-igény, új, más jellegű mikrobiológiai, kémiai szennyezések jelenhetnek meg, sérülékenyebbé válhatnak a nagyobb éghajlati stressznek kitett növénykultúrák. Emiatt kevésbé jól tárolhatók lehetnek, továbbá nőhet a raktározási, hűtési költség is. Benczer Judittal közösen jegyzett előadásában megemlítette, hogy a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia szerint az átlaghőmérséklet egy Celsius-fokos emelkedése a szalmonellózis gyakoriságában kétszázalékos növekedést eredményezhet, emellett más kórokozók (campylobacter, listeria) és a hatásukra kialakuló megbetegedések is gyakoribbá válhatnak. Az unióban egyébként az utóbbi években csökkent a szalmonellafertőzések előfordulási gyakorisága, bár a 2010-ben bekövetkezett járványok 22 százaléka tojásokból és tojástermékekből indult ki. Ugyanakkor az EFSA adatai szerint növekszik a campylobacter - elsősorban friss csirkehúsban előforduló -, a listeria [leggyakrabban azonnal fogyasztható (RTE) élelmiszerekben, lágysajtban, halászati termékekben bukkan fel) és a verotoxikus kólibaktérium-fertőzések száma. Utóbbi oka egyelőre nem ismert.
Régiónk éghajlatának mediterrán jellegűvé válása új gombakártevők és ennek hatására új, eddig nem jellemző mikotoxin-fertőzés terjedését vetíti elő. A klímaváltozás ugyanis a penészgombák toxintermelésében változást idézhet elő, a kockázat növekedhet a termény tárolása előtt és után is. Egy holland-ír-kutatás szerint két Celsius-fok hőmérséklet-emelkedés Dél-Európa egyes régióiban jelentősen növeli a kukoricatermesztésben az aflatoxin előfordulásának veszélyét. Ennél a szcenáriónál Magyarországon mérsékelten nőhet ennek kockázata, de ötfokos melegedésnél már komolyabb a probléma. A növekvő kockázatra tekintettel vizsgálni kell a köztermesztésben lévő növényfajták és hibridek ellenálló képességét, és agrotechnológiai ajánlásokat szükséges megfogalmazni a növénytermesztők számára.
