Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mára minden energiaszolgáltató elindította okos mérési pilot projektjét, emellett a rendszerirányító Mavir Zrt. is egy saját megvalósítású, 10 ezer áram- és 9 ezer gázfelhasználó háztartást érintő tesztben gondolkodik − az utóbbi mintegy 10 milliárd forintból valósulhat meg, 2014-ben a résztvevők számát megtízszereznék. Négy budapesti közműszolgáltató összefogásában egy olyan mintaprojekt indul, amelyben 8 ezer villamos fogyasztásmérő, ezer-ezer gáz- és vízmérő, valamint 500, már meglévő hőmennyiség-mérő kerül a rendszerbe (utóbbi kezdeményezésben az Elmű Hálózati Kft., a Főgáz Földgázelosztási Kft., a Főtáv Zrt. és a Fővárosi Vízművek Zrt., valamint az Émász Hálózati Kft. vesz részt), míg az E.On Hungária Zrt. például 12-13 ezer okos mérő felszerelését tervezi. Az IBM és az EDF Démász közös projektjében csaknem kétezer háztartás vesz részt.
Az okos mérők elsődlegesen a fogyasztó számára biztosítanak részletes információkat az energiafelhasználásról, a fogyasztási szokásokról, ezzel járulva hozzá az energiatudatosság javításához. A kapott adatok alapján a szolgáltatók pontosabban követhetik a fogyasztást, illetve hosszabb távon lehetővé válik differenciált tarifacsomagok kidolgozása is. Szakértők ugyanakkor kiemelik, hogy az adatok önmagukban nem sokat érnek \"okos\" fogyasztók, az energiafelhasználási szokások megváltoztatása nélkül − ilyen szempontból az okos eszközök csupán eszköznek tekinthetők. Az okos megoldások célja, hogy a háztartások és a cégek energiafelhasználásukat minél részletesebben megismerhessék.
A pilot projekteket a magyar szabályozás és uniós direktívák is szükségessé teszik: a közösségi célkitűzés 2020-ra 80 százalékos lefedettség elérése ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható. Magyarországon várhatóan 2014 első negyedévében készül el az okos mérés bevezethetőségéről, a pilot projektek 12 havi tapasztalatai alapján. Az okos méréshez kapcsolódó innovatív lehetőségek között − főként az áramszolgáltatás területén − szerepelhet többek közt a szolgáltatói honlapokon kialakított elemző alkalmazás, amely grafikonok segítségével ábrázolja a fogyasztási szokásokat, adott esetben az energiatakarékosság erősítésére vonatkozó tanácsadással kombinálva.
A nyugat-európai példák alapján az okos mérés terjedésével a háztartások körében egyre népszerűbbé válnak a telepített digitális eszközök, intelligens kijelzők, illetve a mobiltelefonon vagy táblagépen futtatott alkalmazások, amelyek egyrészt adatokat szolgáltatnak az energia- és vízfogyasztásról, másrészt a technológia képes a szolgáltató és az ügyfél közötti kétirányú kommunikációra, távoli vezérlésre, illetve az esetlegesen felmerülő meghibásodások azonnal jelzésére is − egyes felmérések szerint csak a monitoring hatására akár 10 százalékkal is csökkenhetnek a közműkiadások.
Az okos mérés továbbfejlesztésének irányait Magyarországon a mintaprojektekről szóló 2014-es jelentést követően véglegesíthetik, a keretek megalkotásának függvényében pedig nyolc év múlva már akár több millió háztartás is okosan mérheti már energiafogyasztását. A bevezetés ugyanakkor nem lesz zökkenőmentes, a külföldi tapasztalatok szerint ugyanis számos, elsősorban adatvédelmi aggály és jogvita merül fel a lakossági okos mérők használata kapcsán. Ráadásul egyes vélemények szerint az okos mérés 400 kilowattórás havi fogyasztásnál kezd megtérülni, ez azonban Németországban is a felső kategóriát jelenti, a magyar átlagnak pedig a duplája. A hazai fogyasztás merev, a lakossági árakat pedig mesterségesen alacsonyan tartják, ezért a jelenlegi állapot szerint az okos méréssel lehetővé váló tarifa- vagy szolgáltatóváltás is komoly nehézségekbe ütközne.
Az okos mérés megteremtése ugyanakkor nem tekinthető célnak, sokkal inkább az okos hálózatok (smart grid) kiépítése első lépésének, a hálózatok \"okosításával\" számítógépes vezérléssel tervezhetővé és irányíthatóvá válik az energiaszolgáltatás. A hálózati fejlesztések legfőbb iránya a rugalmasság megteremtése, amit a nehezen tervezhető megújuló alapú energiatermelés rendszerbe integrálása, a decentralizált energiatermelés növekvő részaránya, illetve az ezekből adódó, távvezérlés iránti igény (a termelés és a fogyasztás összehangolása) támaszt alá, a várakozások szerint a tudatosabb − megfelelő díjcsomagokkal dotált − áramfogyasztás hozzájárulhat a csúcsterhelések simításához − egy amerikai kutatás szerint például az áramszolgáltatásban a csúcsigények 5 százalékos csökkentésével 625 erőmű beindítása válik feleslegessé, azaz ez már közvetlen megtakarítást jelent. Léteznek olyan szakértői becslések, amelyek szerint 2050-ig 50 százalékkal is emelkedhet az áram ára, csak abból adódóan, hogy a szolgáltatók okos fejlesztéseket hajtanak végre − ezek nélkül azonban akár a mostani négyszeresének megfelelő díjtételek is kialakulhatnak a következő négy évtizedben.
