Ez volt 2012

Január 1.

Átalakult az MTA intézményrendszere

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2011. december 5-i közgyűlésén nagy többséggel elfogadott határozatok értelmében − a kiválóság, a versenyképesség és a fenntarthatóság elvének érvényesítésével − a kutatóintézet-hálózat megújítása során a korábbi 38 kutatóintézetből és 2 kutatóközpontból 2012. január 1-jétől 10 kutatóközpont és 5 kutatóintézet alakult meg, amelyek főigazgatói egy évre kaptak megbízást. Majd idén tavasszal az MTA elnöke kiírta a legfeljebb öt évre szóló vezetői pályázatokat két, a megbízatási idő lejárta miatt szintén szükségessé váló, önálló kutatóintézeti igazgatói pályázattal együtt.

Január 1.

Bővült az SZTNH hatásköre

A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (innovációs törvény) értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre 2012. január 1-jei hatállyal bővült a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésére vonatkozó feladatkörrel. Ez elsődlegesen a vállalkozások által önkéntesen és opcionálisan kezdeményezhető előzetes minősítési eljárás lefolytatását jelenti. Ennek keretében az SZTNH arról nyilatkozik, hogy az ügyfél által benyújtott dokumentáció alapján a kérelem benyújtását követően megvalósítandó projekt vagy projektrész k+f tevékenységnek minősül-e. Az SZTNH által jogerős határozatban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektet más hatóságnak is ilyennek kell tekintenie. Az előzetes minősítési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A jogszabály az önkéntes előzetes minősítés lehetőségén túlmenően lehetővé teszi, hogy az adóhatóság az ellenőrzése során szakértőként megkeresse a SZTNH-t olyan szakkérdések eldöntése kapcsán, amelyek a tevékenység minősítését érintik. Ha az adózó a k+f tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítási kérelmet terjeszt elő, kötelezően csatolnia kell az SZTNH előzetes minősítést tartalmazó határozatát.

Január 1.

Szigorodtak a szabályok

A cégek által fizetendő innovációs járulék ezentúl nem csökkenthető a k+f közvetlen költségével, továbbá nőtt a járulékfizetésre kötelezettek köre, miután a mentesség kizárólag azon kis- és középvállalkozásoknak (kkv) jár, amelyek a kkv-törvény által előírt bevételi és egyéb értékhatárokat konszolidáltan teljesítik. A k+f-fel kapcsolatos legfontosabb definíciókat is egységesítették. Majd év közben módosították az innovációs járulék szabályait, bevezetve a feltöltési kötelezettséget. 2013-tól módosul a járulék alapjának kalkulációja is.

Január 23.

Közép-európai szabadalmi intézet indul

Dunai Szabadalmi Intézet (DPI) néven közép-európai szabadalmi szervezet felállításáról tárgyaltak Budapesten az osztrák, a román és a magyar szabadalmi hivatal vezetői. A három hivatal vezetői olyan közös előkészítési menetrendben állapodtak meg, amelynek értelmében − a szükséges nemzetközi és európai elismertetést követően − a DPI 2013-ban meg is kezdheti működését. A tervek szerint a szervezet budapesti székhellyel működne a hálózatosság elve alapján, a központi adminisztrációs feladatokon túl az érdemi kutatási és vizsgálati feladatokat a részt vevő nemzeti hivatalok elbírálói végeznék. A DPI létrehozásáról 2009 nyarán kezdődtek előzetes szakértői egyeztető tárgyalások a magyar és az osztrák hivatal között. Közös nyilatkozatot fogadtak el 2011 áprilisában, a román hivatal pedig 2011 őszén jelezte érdeklődését a kezdeményezés iránt. Az elképzelések szerint a DPI a jelenleginél egyszerűbb, gyorsabb és magas színvonalú szabadalmi ügyintézést, szolgáltatást tenne lehetővé, támogatva és ösztönözve a Duna-régióban zajló k+f és innovációs tevékenységet. A szándéknyilatkozatot a három intézmény vezetője 2012. március 27-én írta alá.

Január 26.

Van is ACTA meg nincs is

Magyarország − az EU-val és huszonegy európai uniós tagállammal együtt − aláírta a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (Anti-Counterfeiting Trade Agreement − ACTA), amelynek célja a világviszonylatban egyre nagyobb méreteket öltő hamisítás és kalózkodás elleni fellépéshez a nemzetközi együttműködés megerősítése, a szellemi tulajdonjogokat érintő jogérvényesítés hatékonyságának növelése. A megállapodás szövegét tizenegy tárgyalási fordulót követően a felek 2010 novemberében véglegesítették, majd 2011. március 31-től nyitva állt az aláírásra. Az ACTA a hamisított és kalóztermékek határon átnyúló kereskedelméhez kapcsolódó kihívásokkal összefüggésben a részes államok közötti együttműködést, a hatóságok jogérvényesítő tevékenysége során kialakult \"legjobb gyakorlatok\" összefoglalását és a jogérvényesítést szolgáló intézkedések terén közös jogi keretszabályok felállítását célozza. Az ACTA-t azóta ugyan a fejlett országok nagy része már aláírta, viszont még csak Japánban ratifikálták. A jogszabály helyzete bizonytalan: az Európai Parlamentben például mind az öt szakbizottság leszavazta a szerződés aláírását, ami miatt a legtöbb ország egyelőre halasztotta a ratifikációt. Az Egyesült Államokban a Fehér Ház támogatja a szerződés joganyagba ültetését, a kongresszusban azonban elakadt a folyamat.

Január 31.

Megújult a Magyar Formatervezési Tanács

Kinevezték a Magyar Formatervezési Tanács tagjait a következő három évre. A testület figyelemmel kíséri és értékeli a magyarországi formatervezés helyzetének, illetve gazdasági jelentőségének alakulását, és ennek alapján javaslatokat dolgoz ki a formatervezés fejlesztésére irányuló kormányzati stratégiára. A testület feladata átfogó munkaprogram megalkotása és irányítása a formakultúra gazdaságpolitikai, innovációs, környezetpolitikai és oktatási célokkal összehangolt fejlesztése érdekében. A tanács három évre szóló munkaprogram, valamint részletes, éves munkatervek keretei között látja el feladatát. A működésével kapcsolatos feladatokat az SZTNH szervezeti egységeként működő iroda látja el.

Február 13.

Pályára állt a magyar műhold

Sikeresen útnak indult Francia Guyanából az első magyar műholdat pályára állító rakéta. A Masat−1 névre keresztelt eszköz az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén nyolc másik műhold \"társaságában\" startolt. A Masat−1 a BME két villamos kari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született. Ez egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit, CubeSat szabvány szerint készült, 10x10x10 centiméteres kocka alakú műhold. Az egy kilogrammos Masat−1 néhány kivételtől eltekintve magyar innováció eredménye. Sikerült magyar ipari háttérrel, magyar tervezésű, fejlesztésű technológiákkal egy önálló űreszközt építeni. Ez fontos lépés ahhoz is, hogy Magyarország a megfigyelői státus után hivatalos ESA-taggá válhasson, ami jót tehet a magyar űripari cégeknek is.

Február 28.

Obszervatórium indult

Az Országgyűlés innovációs és fejlesztési eseti bizottsága ülésén Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnöke bejelentette, hogy várhatóan még tavasszal megkezdi működését a Tudományos és Technológiai Obszervatórium. Annak célja a kormányzati, valamint a vállalkozói szféra segítése naprakész információkkal a kutatás, a fejlesztés és az innováció területéről. Az obszervatórium stratégiai monitoringon alapuló elemzéseket végez az innovációpolitika számára. A gyűjtött adatok hozzáférhetőek lesznek a k+f+i szereplői számára.

Március 13.

Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke átadta a Jedlik Ányos-díjakat.

Az elismerést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) jogelődje, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének kezdeményezésére az ipari és kereskedelmi miniszter alapította 1996-ban, a magyar szabadalmi rendszer centenáriumának évében a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerésére. Idén öten kaptak díjat. A honoris causa Jedlik Ányos-díjat kétévente ítélik oda azon kiemelkedő személyiségeknek, akik közéleti tevékenységükkel, életművükkel nagyban hozzájárultak a hazai szellemi tulajdonvédelmi kultúra és tudatosság fejlődéséhez.

Március 23.

Eddig jól ment a NEKIFUT

Amennyiben Magyarország a tudást, azon belül a tudományos kutatási tevékenységet közép- és hosszú távú fejlődése forrásának tekinti, a hazai kutatási infrastruktúra erőteljes fejlesztésének stratégiai célként való kezelése elengedhetetlen, röviden: lépéskényszerben vagyunk − állapította meg a 2008-ban indult Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) projektet értékelve az irányító testület. A helyzetjelentésben a projekt eddig elért eredményei alapján a testület úgy véli, hogy a szükséges pozitív kormányzati döntések végrehajtása esetén lehetséges a közpénzek hatékonyabb és átláthatóbb felhasználása, az új partnerkapcsolatok kialakulása itthon és külföldön, a magyar kutatóknak nyújtott uniós k+f+i támogatások növekedése, valamint a fiatal kutatók helyzetének javulása. A regiszter megfelelő működése érdekében pedig szükség van a nemzetközi kutatási infrastruktúrákra vonatkozó kérdőív indítására és a regiszter frissítésére, a stratégiaalkotásnál pedig a témacsoportok műhelymunkájának folytatására.

Március 30.

Végre elindultak a k+f pályázatok

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) forrásaira, 13,4 milliárd forint keretösszegre öt pályázat indult. A vissza nem térítendő támogatásra 2012 áprilisától és májusától pályázhattak a hazai vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek. Ezek közül három az uniós k+f keretprogramban való részvételt támogatta 1,4 milliárd forint kerettel, egy a nagyvállalatok k+f+i projektjeit segítette a közép-magyarországi régióban 6 milliárd, egy másik pedig a kkv-k piacorientált k+f projektjeit 6 milliárdos kerettel ugyancsak Közép-Magyarországon. Hazai forrású pályázatok 2010 nyara óta akkor jelentek meg először, mivel az Innovációs Alap 100 milliárd forintos fedezet nélküli elkötelezettséget tartalmazott. Az elkötelezettségek kezelése, valamint az intézmény- és finanszírozási rendszer átalakítása 2012 további részében lehetővé tette, hogy állami forrásból támogatott pályázatok jelenhessenek meg. Így idén összesen 74,6 milliárd forintnyi támogatásra nyújthattak be pályázatot a hazai vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek.

Március 30.

Vállalati innovátorokat díjaztak

A Magyar Innovációs Alapítvány a Magyar Innovációs Nagydíjat immár huszadik alkalommal ítélte oda az elmúlt esztendő legjobb vállalati innovátorainak. A bírálóbizottság március elején döntött a beérkezett 31 pályázatról. A formai és tartalmi szempontok mérlegelése után a zsűri 30 pályázatot minősített eredményes, sikeres innovációnak, amelyek mintegy 20 milliárd forint többletbevételt hoztak és általuk 15 milliárd forint társadalmi haszon keletkezett. (A díjazottakról cikkünk az évkönyv 52-53. oldalán olvasható.)

Április 10.

Sereghajtó a magyar k+f Európában

Magyarország k+f célú ráfordításai GDP-arányosan bővültek ugyan, a vállalati ráfordítások azonban alacsonyak; sok a jó és megvalósítható ötlet, de elégtelen azok menedzselése, az informatika pedig kitörési pont lehet az innovációban − állapította meg a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) gondozásában megjelent Vállalati KFI jelentés. Eszerint a legnagyobb kihívást a kevés high-tech vállalkozás, az ugyancsak alacsony számú, a globális piacon is versenyképes szolgáltatás és termék és az alacsony nemzeti szintű k+f+i ráfordítás jelenti, de gond a természettudományos és műszaki szakemberek alacsony száma és a szabadalmi aktivitás elégtelensége is.

Április 26.

Kiosztották a Millenniumi díjakat

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szellemi tulajdon világnapja alkalmából kiosztotta a 2012-es Millenniumi díjakat. Az elismerést a szervezet elnöke alapította a szellemi tulajdon védelmében fontos szerepet játszó hazai szellemi műhelyek iparjogvédelmi, szerzői jogi érzékenységű tevékenységének elismeréseként; idén immár tizenkettedik alkalommal ítélték oda. Az ENSZ genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2000-es közgyűlésén döntött arról, hogy április 26-át a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánítja, ami tisztelgés az emberi tudás és képzelőerő, a kreativitás előtt.

Május 4.

Magyarországot választotta a CERN

Budapesten az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban valósul meg a világ egyik legmodernebb, Európa legnagyobb adatátviteli kapacitással rendelkező informatikai rendszere. A genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) mintegy 40 milliárd forint értékű eszköztelepítése egyedülálló információtechnológiai, tudományos és gazdasági előnyökkel jár Magyarország számára. A világszínvonalú adatközpont a CERN@WIGNER projekt keretében, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg. A 30 pályázó közül a WIGNER FK nyerte el a megbízást arra, hogy otthont adjon a CERN kihelyezett Tier-0 infrastruktúrájának. (A beruházásról cikkünk az évkönyv 51. oldalán olvasható.)

Május 30.

Újabb 37 kutatót hoztak lendületbe

Az MTA negyedik alkalommal hirdette ki a Lendület fiatal kutatói program nyerteseit. A magyar kormány támogatásával idén 1250 millió forint áll rendelkezésre a kimagasló teljesítményű fiatal kutatók elvándorlásának megállítását és a magyar tudományos kutatóhelyek versenyképességének növelését szolgáló Lendület-kutatócsoportok finanszírozására. A program keretében 2012. július 1-jén 37 kutatócsoport kezdhetett hozzá ígéretes kutatási tervei megvalósításához. Pálinkás József elnök még 2009-ben, azzal a céllal indította el a programot, hogy a világ élvonalába tartozó tehetséges fiatal kutatók magyarországi előrelépési lehetőségeit támogassa és elvándorlásukat megállítsa. (A Lendület programról cikkünk az évkönyv 22. oldalán olvasható.)

Június 11.

Idén a fődíjat is odaítélték

A Magyar Innovációs Szövetség kiosztotta a 21. Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny díjait. A zsűri, a verseny húszéves történetében először, fődíjat is odaítélt: azt Papp Gergely középiskolás kapta, aki egy új műszaki megoldással olyan hangszórót fejlesztett ki, amely nem a hagyományos hangszóróelv alapján működik. Már megjelent a 2013-as verseny kiírása is, eszerint az első határidő 2013. január 7., akkorra kell legfeljebb két oldalon vázolni a kiválasztott kutatási vagy fejlesztési témát és a megoldásra irányuló javaslatot. A zsűri elbírálja, hogy a pályázatot érdemes-e kidolgozni, kellően innovatív-e az elgondolás, a második fordulóba bejutott, kidolgozott pályaműveket pedig 2013. május 3-ig kell beküldeni.

Június 21.

Kiszámítható rendszert várnak a cégek

A magyarországi vállalkozások k+f célú ráfordításainak mértéke lényegesen eltér az egy évvel korábbi eredményektől − állapította meg a Deloitte közép- és nagyvállalatok körében végzett felmérése. Míg 2010-ben a vállalatok többsége (62 százaléka) árbevétele 1 százaléknál kisebb szeletét költötte k+f-re, 2011-ben érezhetően nőtt azok aránya (38-ról 59 százalékra), amelyek 1 százalékot meghaladó mértékű ráfordításról számoltak be. Ez az érték a növekedés ellenére valamivel elmarad a cseh és a szlovák eredményektől, ahol a válaszadók 65, illetve 78 százaléka költ az árbevétele 1 százalékánál többet erre a célra. A válaszadók óvatosak: a következő két-három évben a magyarországi cégek nagyobb része tervezi k+f ráfordításai csökkentését 2011-hez képest, mint ahányan azok növelésével számolnak. Magyarországon a tavalyihoz hasonlóan a cégek most is a szabályozói környezet kiszámíthatóságát tartották a legfontosabb tényezőnek, amit a támogatások mértéke, valamint a tapasztalt és képzett k+f szakemberek rendelkezésre állása követ.

Július 1.

Törvény van a hungarikumokról

Hatályba lépett a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, amely a vázát adja annak a szabályozási rendszernek, amelynek révén megvalósulhat a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok körének meghatározása, felkutatása, rendszerezése, ápolása, továbbá a jelenlegi és jövő nemzedékekkel történő megismertetése. Eszerint a nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése és védelme egy vertikálisan felépülő rendszerben, a magyar nemzeti értékek piramisában történik. A nemzeti értékpiramis első szintjét a települési, tájegységi, megyei, külhoni és ágazati értéktárak jelentik. Ezekre épül a második szintet jelentő magyar értéktár, melyet a 14 tagú hungarikumbizottság állít össze. A hungarikumok gyűjteménye jelenti a nemzeti értékpiramis csúcsát. A törvény meghatározása szerint a hungarikum gyűjtőfogalom.

Július 20.

Innovátorokat ismernek el

Idén immár huszonnegyedik alkalommal hirdette meg a Gábor Dénes-díj felhívását a Novofer Alapítvány. A díjra felterjeszthetők azok a szakmailag ismert, kreatív, innovatív, magyar állampolgársággal rendelkező, jelenleg is tevékeny (kutató, fejlesztő, feltaláló, műszaki-gazdasági vezető) szakemberek, akik valamely gazdasági társaságban vagy oktatási, kutatási intézményben kiemelkedő tudományos, k+f tevékenységet folytatnak, jelentős tudományos vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre, tudományos, k+f, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, személyes közreműködésükkel jelentős mértékben és közvetlenül járultak hozzá intézményük innovációs tevékenységéhez. A díj személyre szóló, az elmúlt öt év kutatómunkáját veszi alapul. Legfeljebb hét alkotót ismernek el, továbbá két különdíjat is kiadnak (egyet az informatikai/infokommunikációs területen, egyet a villamosenergia-iparban aktív mérnököknek). A nyilvános eredményhirdetés és díjátadás 2012. december végén lesz.

Július 31.

Bojár Gábor is bekerült az EITI igazgatótanácsába

Az Európai Bizottság (EB) kinevezte a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) igazgatótanácsának (it) 12 új tagját, köztük Bojár Gábort, a Graphisoft SE elnökét. Az újak az eredeti it hat olyan tagjához csatlakoztak, akik még négy évig maradnak hivatalban a következő váltásig. A tanácsnak még négy olyan további tagja van, akiket az EITI által létrehozott, úgynevezett tudományos és innovációs társulások ügyviteli dolgozói, hallgatói és doktoranduszai közül választottak meg. Az összesen 22 szakemberből álló testület felelős az intézet átfogó stratégiájáért, valamint az EITI által létrehozott, úgynevezett tudományos és innovációs társulások kiválasztásáért, koordinálásáért és értékeléséért. Az igazgatótanács felügyeli az EITI stratégiai innovációs tervének végrehajtását is, amelyre az EB tett javaslatot. Brüsszel a következő, 2014−2020 közötti keretköltségvetésben jelentősen megnövelt, összesen mintegy 3 milliárd eurós büdzsére tett javaslatot az EITI számára.

Augusztus 1.

Bővült a NIH vezetése

Két új elnökhelyettest neveztek ki a Nemzeti Innovációs Hivatalba (NIH) augusztustól: Deák Csaba stratégiai, Korányi László pedig kül- és belkapcsolati elnökhelyettes lett. Deák 43 éves, 2010 óta a Miskolci Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettesi pozícióját töltötte be. Korábban az egyetem nonprofit kutató és fejlesztő kft.-jének ügyvezető igazgatója, illetve az Innováció Menedzsment Kooperációs Kutatási Központ igazgatója volt. Stratégiai elnökhelyettesként feladata a stratégiaalkotás mellett a Tudományos és Technológiai Obszervatórium fejlesztésének koordinálása, a k+f+i programokból a NIH-et érintő feladatok végrehajtásának vezetése, valamint az innovációpolitika kidolgozásával és megvalósításával kapcsolatos tevékenységek irányítása. Korányi 58 éves, legutóbb Magyarország tel-avivi nagykövetségén tudományos és technológiai attaséként dolgozott 2007 és 2012 között. A NIH elnökhelyetteseként feladatköre kiterjed a regionális innovációs intézményrendszer működésére, a szakmai szövetségekkel való együttműködés ápolására, az EU 7. keretprogramjában és az Európai Kutatási Térség fejlesztésében végzett magyar kormányzati tevékenység koordinálására.

Szeptember 28.

Egyre népszerűbbek a kutatók

Idén hetedszer szervezték meg a Magyarországon is népszerű Kutatók Éjszakáját (Researchers\' Night). Az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló, egész napos, fesztivál jellegű eseménysorozat célja a kutatói életpálya és a tudomány népszerűsítése, elsősorban a 10−18 éves diákok körében, valamint a tudományos eredmények népszerűsítése és a tudomány közelítése a társadalomhoz. Most 29 város 60 intézménye nyitotta meg kapuit, a szervező Tempus Közalapítvány becslése szerint rekordszámú, több mint ötvenezer látogató volt kíváncsi a kutatók titokzatosnak tűnő munkájára. A tapasztalatok szerint az egyetemista és a 26−40 éves korosztály volt a legaktívabb.

November 6.

Magyarország lemaradt

Az innovációban évek óta tartják vezető helyüket az észak-európai országok az EU-ban, meglepő ugyanakkor, hogy nem csupán a tagországok, hanem a belső régiók között is jelentős különbségek mutatkoznak − derül ki az Európai Bizottság Regional Innovation Scoreboard 2012-es felméréséből. A jelentés 190 európai, valamint horvátországi, norvégiai és svájci régiót minősített. Ennek alapján 41 került a vezető újítók kategóriájába, 53 a követők közé, 39 a mérsékelt innovátorok csoportjába és 52 a szerény újítók szintjére. Az országok összehasonlításában Svédország, Dánia, Németország és Finnország végzett az élen. A leghomogénebb képet Görögország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia mutatja − ezekben az országokban egy kivételével minden régió mérsékelt besorolást kapott. (Az elemzésről cikkünk az évkönyv 48-50. oldalán olvasható.)

November 5.

Magyarország lézert akar

A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság jóváhagyta az uniós nagyprojektként három országban megvalósuló lézer-kutatóközpont (Extreme Light Infrastructure − ELI) szegedi beruházásának Új Széchenyi tervbe illesztését − jelentette be Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Az első fázisban, a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban nettó 47 milliárd, míg a 2020-ig tartó következőben nettó 14,3 milliárd forint fordítható a magyar projektre. Az épületnek és a beszerelt berendezésnek 2015 végére kell elkészülnie, azután kezdődhet a kutatás. (A szuperlézerről cikkünk az évkönyv 5-6. oldalán olvasható.)

November 6.

Egy hónap jutott a stratégia vitájára

Országos konzultáció indult a Nemzeti kutatás-fejlesztési (k+f) és innovációs stratégia 2020 tervezetéről, amelyet féléves szakmai egyeztetés után készített el a Nemzetgazdasági Minisztérium − jelentette be Cséfalvay Zoltán államtitkár. A stratégiához december 4-ig várták a véleményeket, a Nemzeti Innovációs Hivatal társadalmi konzultációt is szervezett az elképzelésekről. (A készülő stratégiáról cikkünk az évkönyv 15-19. oldalán olvasható.)

November 27.

Fiatal kutatókat díjaztak

Ígéretes jövő előtt álló tíz ifjú tudós vehette át az MTA-n az idén hatodik alkalommal odaítélt Junior Prima díjat a magyar tudomány kategóriában. Az elismerést idén Czakó Gábor elméleti kémikus, Dudás Levente villamosmérnök, Kiss Gábor Gyula fizikus, Korcsmáros Tamás biológus, Kun Gábor matematikus, Lazáry Judit orvos, Marton Péter társadalomkutató, Nagy Nikoletta orvos, Rokob Tibor András elméleti kémikus és Tóth Gyula mérnök-fizikus kapta. A tudós kategóriában a nyerteseket az MFB Zrt. e célra fölkért bizottsága választja ki elismert tudósoktól és kutatóintézeti vezetőktől kapott ajánlások alapján, a díjjal személyenként 7 ezer euró (mintegy 2 millió forint) jár.

November 27.

Jönnek a tudományos és technológiai ipari parkok

Az ipari parkok versenyképességének elősegítése érdekében a nemzetgazdasági tárca − az Ipari Park Tanács közreműködésével és javaslatai alapján − módosítani tervezi az ipari parkokról szóló szabályozást, létrehozva a tudományos és technológiai parkok kategóriáját a k+f+i tevékenység ösztönzése, valamint az uniós források hatékonyabb felhasználása céljából. Az ipari park cím viselésének jogszabályok által előírt, az oda betelepült vállalkozások és foglalkoztatottak számára vonatkozó feltételeinek a 179 ipari parkból jelenleg 91 nem felel meg. A tervek szerint kiemelten támogatják majd a klaszteresedés elősegítését szolgálókat.