Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mind több gyártó és kutatóhely foglalkozik az utóbbi években a \"mesterségesen\" előállított zöld üzemanyagok fejlesztésével, amelyek az elektromos meghajtású járműveknek állíthatnak alternatívát a nulla kibocsátású közlekedésben. Az Audi már 2013-ban piacra dobhatja e-autógázát (e-cng, azaz sűrített gáz), de az autógyártó öt éven belül e-etanol és e-dízel üzemanyagokkal is piacra lépne. Az e-gáz kémiailag megegyezik a fosszilis metánnal, előállításához − szélenergia alapú − áramra és széndioxidra van szükség, az utóbbiból elektrolízis során állítanak elő mesterséges megújuló metánt, a széndioxid biomassza-erőműből származik, a gyártó számításai szerint gyakorlatilag karbonmentes közlekedést tesz lehetővé. Az e-dízel és az e-etanol napfény, víz és egy speciális baktériumfajta felhasználásával készül majd, használatához pedig nem lesz szükség átalakításra a járművek meghajtásában. A kutatási eredmények szerint a jelenleg is kapható E85-ös bioetanollal működő gépkocsiknál lehetővé válhat a 85 százalék e-etanol és 15 százalék fosszilis üzemanyag keverékével történő működés. Hasonló fejlesztések az amerikai General Motorsnál is zajlanak, a gyártó érdekeltségébe tartozó két kutatócég mezőgazdasági és lakossági hulladékból állít elő etanolt (szerves anyagból származó, szénmonoxidból és hidrogéngázból álló szintézisgáz jelenti az alapot ebben az esetben).
A légi közlekedésben a legutóbbi hírek szerint a német Lufthansa légitársaság és az ausztrál Algae.Tec együttműködésében indul pilot projekt, amelynek célja egy ipari méretekben \"zöld kerozint\" termelő gyár megépítése. A technológia ebben az esetben algákon alapul, amelyek napfény, széndioxid és tápanyagok hatására növekednek, a létrejövő biomasszából pedig üzemanyagot állítanak elő. A leendő gyár egy egyelőre meg nem nevezett európai országban, egy nagyobb széndioxid-termelő egység mellett épül majd meg. A tervek szerint az üzem a kőolaj jelenlegi árának feléért állít majd elő zöld üzemanyagot, ami a karbonlábnyom csökkentése mellett megtakarítást is jelenthet a légitársaságnak − amennyiben a tervezett 50−50 százalékos fosszilis−zöld részarányt megvalósítja kerozinfelhasználásában.
Az amerikai keresőóriás, a Google is beszállt a zöldüzemanyag-iparba, a Cool Planet Energy Systems nevű start-up vállalkozás élelmiszercélokra alkalmas biomasszából állít elő bioüzemanyagot, a legutóbbi becslések szerint ráadásul literenként 40 centbe (azaz mintegy 80-90 forintba) kerül majd az előállított magas oktánszámú hajtóanyag. Az alacsony ár záloga cég szerint a tömeggyártásban készülő, könnyen a biomasszaforrásokhoz szállítható mikrofinomítók rendszere − a többek közt olyan energetikai óriások által finanszírozva, mint a ConocoPhilips BP, az NRG Energy vagy a General Electric. Ezek az egységek a tervek szerint évi mintegy 40 millió liter üzemanyag előállítására lesznek képesek, ami versenyképessé teheti a terméket − bármilyen állami támogatás nélkül − a hordónként 50 dolláros kőolajjal is (az 1,5 dolláros gallononkénti üzemeltetési költség 5 dolláros tőkeberuházással egészül ki). A vállalat hosszabb távon 400 amerikai és több ezer azon kívüli ilyen finomító építésével számol.
Minden szerves anyagból előállítható szintézisgáz, abból pedig olyan üzemanyag, amely sokkal jobb minőségű és környezetbarátabb, mint az ásványolaj eredetű − állapította meg a Synpetrol Hungary Kft. elemzése. A szintetikus üzemanyag jóval olcsóbban előállítható, mint a hagyományos petrolkémiai megfelelője, a magyarországi hulladék megfelelő alapot teremthet az itthoni üzemanyagigények kielégítésére. A társaság szerint reális cél, hogy a hazai üzemanyag-felhasználás legalább ötödét megújuló eredetű anyagok fedezzék − a tisztaszén-technológia és a hulladékalapú termelés segítségével. (A Synpetrol Hungary által kidolgozott program célja, hogy a régió szénvagyonra alapozott, de elavult technológiájú erőműveit nagy hatásfokú zöld üzemanyag- és energiatermelő egységekké váljanak. A javasolt technológia a hevített kőszénhez adott szennyvíz, szennyvíziszap, híg trágya vagy egyéb magas víztartalmú hulladékon alapul. A betáplált anyagokból, hulladékból, biomasszából szintézisgáz keletkezik, a maradék salakanyagot pedig kvarchomok segítségével \"elüvegesítik\" − utóbbi anyag zúzalékkő helyett használható.)
