Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
"A 2009-2011-es években hazánk kiskereskedelmére jelentős hatást gyakorolt az elhúzódó nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság, melynek mélypontját Magyarország 2009-ben érte el..." - így kezdődik a Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a kiskereskedelem teljesítményéről című összefoglalója, amely rögtön az elején világossá teszi a szervezet állásfoglalását, miszerint a vizsgált időszakban a magyar kiskereskedelem rákfenéje a nemzetközi helyzet rosszabbra fordulása volt.
A tervgazdálkodás időszakának retorikájára emlékeztető bevezető szöveg szerint az ágazatban a konszolidáció jelei mutatkoztak 2011-ben azzal, hogy megállt a kiskereskedelmi forgalom csökkenése. A KSH csak mellesleg említi meg, hogy a piacnak amúgy nem tett jót a kiskereskedelemre is vonatkozó 2010-ben elfogadott különadó, ami sokkal inkább nyitott új fejezetet a piac életében, mint 2011. A bevezető (bár 2009-2011-ről szól) nem mehet el szemérmesen az idei évközi adatok mellett. Idén lényegében beszakadt a forgalom, és az ez évi folyamatok visszavezethetők a 2010-2011-es időszak döntéseire, vagyis hiba, hogy a jelentés nyitó és záró szakaszt fabrikált a 2009-es és 2011-es évből. Meg sem említi, hogy a magyar kiskereskedelmet a pénzügyi válság miért viselte meg a legerősebben mind a régióban, mind Európában. A KSH bevezetőjéből alapvetően nem derül ki, hogy a magyar kiskereskedelem eddigi legsötétebb hároméves időszakán van túl - 20-ról 25 százalékra történő áfaemelés, plázastop, a kereskedelmi törvény módosítása, a kereskedelmet szabályozó újabb törvények bevezetése, a kereskedelmet felügyelő hatóságok felvértezése, a liberalizált piac erősödő állami kontrollja, a bérkiáramlás visszaesése, a lakossági hitelterhek megugrása, drasztikusan csökkenő elkölthető jövedelem és egy kormányzati intézkedés, amely totális veszteségbe taszította a szektort -, ami hatványozottan érezteti hatását ebben az évben és várhatóan 2013-ban is.
Napi Gazdaság, Nagy Attila
Csak most, idén mutatkozik meg az unortodox politika káros hatása azon a piacon, amely 14 százalékkal járul hozzá a GDP-hez. A 2009-2011-es folyamatok origója, hogy a 2009-es növekedés után 2010-ben drasztikusan, 11 százalékkal csökkentek a kiskereskedelmi beruházások.
A KSH adatai szerint 2008-ban 148, 2009-ben 152, majd 2010-ben a három évvel korábbi szinten, 135 milliárd forinton teljesült a szektor beruházása. A legnagyobb mértékű visszaesés a bruttó földberuházásoknál, valamint az új épületek építésénél mutatkozott. Mindez azt mutatja, hogy a kereskedelmi vállalkozások egyre kevesebb új építésű üzlettel számolnak a következő néhány évben - és a fejlesztési tervekhez már beszerezték a szükséges telkeket. Az épületberuházások visszaesése aggasztóbb, hiszen a meglévő telkeket sem nagyon építik be. Mindez visszafogja a kiskereskedelmi láncok marketingaktivitását is, egyesek emiatt a konszolidációra, mások a túlélésre játszanak.
A KSH kimutatása szerint a kiskereskedelemben működő cégek mérleg szerinti eredménye a 2008-as pozitív tartományból 2009-re negatívba fordult, majd 2010-ben a veszteség tovább nőtt. Mindezt a KSH egy mondatban intézte el, ám a bruttó működési eredménynek (amortizációval számolt üzemi eredmény) valamivel nagyobb figyelmet szentelt. Nem véletlenül. Ez ugyanis 2009-ben 41 százalékos zuhanást jelzett a piacon és 2010-ben, a válságadó bevezetése után 12 százalékos növekedést mutatott. A statisztikai hivatal egy mondatban utal rá, hogy a cégek pénzügyi műveletből származó vesztesége 2010-ben tovább nőtt. Az anyavállalatok ebben a sorban jelenítették meg a magyar leánycégeiket sújtó válságadót, amit a magyar vállalkozások gyenge pénzügyi helyzete miatt jellemzően az anyavállalatok fizettek ki.
A piac 2009-2011-es siralmas pénzügyi helyzetét a KSH azzal simította, hogy a kimutatása szerint 2009-ről 2010-2011-re csökkent a veszteséges vállalatok száma: a 2009-es 47 százalékról 46 százalékra. Mindezt úgy is lehet érteni, hogy a kormányzat kiskereskedelmi kkv-piac megsegítésére tett kísérletei nem voltak hatásosak, a kicsik pénzügyi helyzete, még ha javult is, szinte alig észrevehető mértékben.
