Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A munkavédelmi ismeretek oktatásával kapcsolatos javaslatokat készít elő az Országos Munkavédelmi Bizottság a kormány számára − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Mandrik István, a bizottság munkaadói oldalának ügyvivője. Ennek érdekében már létre is hozták a témával foglalkozó oktatási albizottságot, és felvették a kapcsolatot a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szakképzési és felnőttképzési igazgatóságával is. Mindezt az teszi lehetővé, hogy a munkavédelmi törvény idén januári módosítása döntési jogot adott oktatási ügyekben a bizottságnak. Az OMB szeretné elérni, hogy a munkavédelmi ismeretek minél szélesebb körben bekerüljenek a szak- és felnőttképzés, a köz- és a felsőoktatás tananyagaiba is.
A nemzeti alaptantervben jelenleg nincs semmilyen munkavédelemmel, munkavédelmi oktatással kapcsolatos előírás − mondta Borhidi Gábor, az OMB munkavállalói oldalának ügyvivője. Szerinte az is komoly hiányosság, hogy nincs megszervezve vagy feltételként előírva a szakiskolai gyakorlati oktatók munkavédelmi célú továbbképzése. Egy közelmúltbeli konferenciasorozaton maguk a szakiskolai oktatók is hiányolták a naprakész oktatáshoz szükséges, munkavédelmi célú felkészítő anyagokat. A szakszervezetek emellett azt is fontosnak tartanák, ha a munkaadók által kinevezett munkavédelmi vezetők tevékenységét a jövőben valamilyen munkavédelmi végzettséghez vagy képzéshez kötné az állam, jelenleg ez ugyanis nem feltétel. A dolgozók által megválasztott munkavédelmi képviselők esetében sincs jelenleg ilyen kötelezettség, viszont részükre évi nyolcórás továbbképzést ír elő a munkavédelmi törvény.
MTI
A törvény biztosította döntési jog komoly lehetőséget jelent, de az még egyelőre kérdéses, hogy mennyire tudunk élni vele − mondta Mandrik István. A legkönnyebb dolga a munkavédelem fontosságát szem előtt tartó bizottságnak az új, 2013 szeptemberétől hatályos Országos Képzési Jegyzék esetében lehet, mivel jelenleg is zajlik a tananyagok kidolgozása az iskolarendszerű szakképzés és a felnőttképzés számára. A bizottság mindenesetre szeretné elérni, hogy a tervezett változásokat még bevezetés előtt ne csak koncepcióként, hanem normaszövegként is véleményezhesse. Több, munkavédelmet érintő képesítés esetében ugyanis már átvezették a változásokat, ami azzal járt, hogy több tantárgy esetében is emelték a minimális óraszámokat, ezzel együtt a képzési időt, ez pedig drágítja a tanfolyamokat is. Az emelőgép-ügyintéző képesítésnél − jellemzően munkavégzés előtti földi ellenőrzést, dokumentációt végez − például bekerült a követelmények közé a magasban végzett tevékenységgel kapcsolatos tudásanyag is, holott az oklevél megszerzője nem dolgozik a magasban, nem kezelheti a gépet − említ egy példát Mandrik István.
A legnehezebb várhatóan a felsőoktatásban lesz a munkavédelmi ismeretek beillesztése a tananyagok közé, mivel az intézményi autonómia miatt az egyes intézmények eltérően ítélik meg a téma fontosságát. A villamosmérnöki, gépészmérnöki szakokon már jelenleg is megoldott az oktatás, azonban sok esetben az egyéb műszaki képzéseken a biztonságtechnika szabadon választható, egy-két kredites tárgynak számít, ezért nehéz a hallgatók figyelmét felhívni a téma fontosságára. A korábbi felméréseknek megfelelően jelenleg is hiányzik a művészeti, illetve a társadalomtudományi képzések tananyagából a munkavédelem, az egyházi felsőoktatásban pedig nem is tartják szükségesnek − mondta Mandrik István. Holott az Európai Bizottság már tavaly felhívta a figyelmet arra, hogy fontos lenne, ha a felsőoktatásban is nagyobb figyelmet szentelnének az intézmények az egészségre nem veszélyes, biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek átadására. Ez nemzetgazdasági szempontból is hasznos lenne, mivel mérsékelhető lenne az összteljesítményt csökkentő táppénzes napok száma. Ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények meggyőzhetőek legyenek, valószínűleg egyenként kellene tárgyalni velük − mondta Mandrik István.
