Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tudásalapú gazdaság kiterjesztése, és ezen belül a magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások előállítása lehet a kitörési pont Magyarország számára. A gazdasági válság az elmúlt években még láthatóbbá tette a régió gyengeségeit, és rávilágított arra, hogy a nyersanyagokban vagy tőkében szegény országoknak a munka- és tudásalapú gazdaság fejlesztése jelenthet valódi növekedési esélyt − mondta Láng József, a svájci−magyar tulajdonú ABT Treuhand csoport vezetője. A szakember szerint ebből a szempontból Svájc kiemelkedő példa lehet Magyarország számára is, és érdekes analógiák állíthatók fel az ottani korábbi helyzet és a jelenlegi itthoni állapotok között.
Svájc sem gazdag természeti erőforrásokban és száz évvel ezelőtt még tőkében sem volt az. Az ország számára akkor a magas hozzáadott értékű szolgáltatások, így például a jól ismert óragyártás vagy a pénzügyi szolgáltatások jelentették a növekedési lehetőséget. Magyarországon az elmúlt 20-25 évben nem alakult ki az a jelentős tőkeerővel rendelkező középvállalati réteg, amely a nyugat-európai gazdaság fő hajtómotorját jelenti, illetve túl nagy a szakadék a nagy- és a kisvállalkozások között. Ezért a jövő fejlődési útvonala a tudásalapú, nagy hozzáadott értékű, kevés nyersanyagot vagy befektetett tőkét igénylő szolgáltatások beindítása lehet − tette hozzá Láng József.
A fenti szemléletmódra jó példa az ABT Treuhand csoporton belül az informatikai audit és belső ellenőrzési üzletág idei beindítása, amely több szakterületet átfogó, tudásalapú, nagy hozzáadott értékű szolgáltatási ágat takar − emelte ki Smohay Ferenc, az ABT új üzletágának vezetője. Az ügyfelek részéről egyre inkább felmerült az igény olyan kombinált tudásra, amelyben a számvitel mellett az üzleti folyamatok ismerete, illetve a magas szintű informatikai tudás is jelen van. Smohay Ferenc szerint a szolgáltatás jellemzője, hogy egész Európában, illetve bizonyos korlátok között az egész világon ugyanazon szakmai sztenderdek alapján működik, azaz akár Magyarországról is nyújthatók szolgáltatások az országhatáron túlra, mint ahogy erre az idei indiai és brit megbízások is például szolgálnak. Az ABT 2005 óta tagja a Nexia International globális adótanácsadó hálózatának, amely ezt a speciális szaktudást nem kívánja minden országban önállóan kiépíteni, hanem három csomópontot hozott létre, Németország és az Egyesült Államok mellett Magyarországon.
A magyar vállalkozásoknak nem szabad csak passzív bérmunkában gondolkodniuk − olyan hazai cégeknek kell kifejlődniük a ma már meglévő néhány úttörő vállalkozás mellé, amelyek képesek exportálható tudást, illetve külföldön eladható szolgáltatásokat előállítani − állítja Láng József. Sokkal inkább meg kell előzni, hogy a jó magyar szakemberek külföldön vállaljanak állást, hiszen kellő üzleti hozzáállással az országon belül is létre lehet hozni olyan kompetencia-központokat, amelyek megfelelő fizetésért vagy akár tulajdonrészért cserébe külföldi megbízásokba vonhatnak be magyar szakembereket − hangsúlyozta Láng. Ebben ráadásul komparatív előnyt jelent, hogy az itthoni megélhetési költségszint mellett kedvezőbb árakat ajánlhat egy Magyarországon működő vállalkozás, mint nyugat-európai vagy tengerentúli versenytársai. További jó példákra van szükség ahhoz, hogy ne váltsa mindenki aprópénzre tudását, és hogy a jó szakemberek ne hagyják el az országot. Láthatóan a kormányzat is kezdi felismerni ennek jelentőségét, erre utal legalábbis, hogy a jövő évi adószabályok szerint a tudományos fokozattal rendelkező szakembereket alkalmazó cégek adókedvezményt vehetnek majd igénybe. Smohay Ferenc szerint a társadalmi tőke és a bizalom erősítésének a GDP-növekedésben is mérhető hatásai lehetnek, ezért is fontos, hogy a hasonló, pozitív, proaktív szemléletű cégek tulajdonosai, vezetői kapcsolatban legyenek egymással.
