Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mára már a luxusszektor legnagyobb közhelye, hogy az ágazat a gazdag ázsiaiknak, azon belül a kínaiaknak köszönheti tartós szárnyalását a válság éveiben is, de az is az elemzői közhelyek közé tartozik lassan, hogy ezek a vevők már szinte minden kategóriában megvették az első luxuscikkeiket, legyen szó táskáról, ruháról, óráról vagy ékszerről. A további vásárlásokhoz már többet kell nyújtani, olyan újdonságokat kell kínálni, ami egy újabb kategória megszerzésének élményét jelentheti az újgazdagok rétegének. Ez lehet egy-egy branden belül egy szuperexkluzív, ennek megfelelően drága vonal − de az is lehet, hogy a célközönségnek kreálnak saját kedvenceket. A francia PPR ez utóbbi utat is választotta, amikor végrehajtotta első kínai akvizícióját.
Reuters
A világ harmadik legnagyobb luxusipari csoportja − egyebek közt a Gucci, a Stella McCartney vagy az Yves Saint Laurent márkák tulajdonosa − többségi részesedést szerzett a kínai Qeelin ékszerészcégben, amelyet 2004-ben alapított egy kínai dizájner Dennis Chan és egy francia üzletember, Guillaume Brochard. A december elején nyélbe ütött ügylet értékét nem tették közzé, a PPR luxusdivíziójának ügyvezető igazgatója, Alexis Babeau azt viszont elárulta a Reutersnak, hogy a Qeelin értékesítései nagyjából megegyeznek azzal az évi 34 millió euróval, amelyet a Bottega Veneta ért el 2001-ben, amikor a franciák megvették a méregdrága táskáiról ismert olasz divatcéget. (A PPR-hez már tartozik egy jóval nagyobb és drágább ékszermárka is, a Boucheron.)
A luxuságazatra szakosodott CA Cheuvreux elemzői 70 millió euróra teszik a hét kínai és négy hongkongi egység mellett négy európai üzlettel is rendelkező Qeelin értékét; a cég olyan kínai szimbólumokat alkalmaz átlag négyezer euró körüli áron elérhető ékszereinél, mint az oroszlánok, a sárkányok vagy a pandák. A PPR amúgy messze nem az első nagy brandtulajdonos, amelyik kínai márkával akar pozíciót nyerni: a svájci Richemont már 1998-ban többségi részesedést szerzett a kínai Shanghai Tang divatcégben. A francia Hermes pedig Shang Xia néven kreált saját \"kínai márkát\", amely ugyancsak a hagyományos díszítőelemeket alkalmazza ékszereinél vagy bútorain − a márka első párizsi üzlete jövőre nyílik meg.
