Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Elvi megállapodás van, a részleteket viszont ki kell dolgozni, hogyan juthatnak − egyébként megígért költségvetési − támogatáshoz azok a cégek, amelyek végrehajtják a minimálbér-emelést − derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottságának ülésén. A kormány és a munkaadók is abban érdekeltek, hogy a lehető legegyszerűbben hozzáférhető legyen a 11 érintett ágazatban a támogatás. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP szövetség elnöke elmondta, abban állapodtak meg, hogy az illetékes munkaügyi központhoz benyújtott igénylőlapon kérhessék a munkáltatók (a januári létszámadataik alapján) a minimálbért és garantált bérminimumot kereső dolgozóik esetében az emelés és a kapcsolódó járulékteher fél évre számolt költsége egy összegű kifizessét.
A támogatást az érintett ágazatokat TEÁOR-szám szerinti fő tevékenységként megjelölő vállalkozások vehetnék igénybe. Ezt követően pedig június végéig a cégeknek el kellene számolniuk a felvett és felhasznált összeggel − például hogy ténylegesen az igényben feltüntetett dolgozók után vették-e igénybe, illetve ha az első fél évben elbocsátást hajtanak végre, akkor visszafizessék a fel nem használt összeget. A nemzetgazdasági tárca egyelőre vizsgálja a jogi hátteret, például hogy szükséges-e törvénymódosítás a megállapodás teljesítéséhez vagy egy kormányrendelettel is rendezhető-e a kifizetés. Arra mindenesetre felhívták a munkáltatók figyelmét, hogy a támogatás de minimis korlát alá esik. Korábban egyébként az az elképzelés is felmerült, hogy a munkaadók esetleg az általuk fizetendő szociális hozzájárulás összegéből tarthatnák vissza a minimálbér-emelés kapcsán jelentkező többletköltséget, vagyis így nem kellene előre megfinanszírozniuk a támogatást a munkaadóknak.
Az egyeztetésen ismét kísérletet tettünk arra, hogy országos bérajánlásról is megállapodjunk, de nem jártunk sikerrel − mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint a jelen gazdasági helyzetben épp elég teher a két kötelező bérelemet kifizetni a vállalkozásoknak. A szociális partnerek egyébként a hétfő délután összeülő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) ülésén beszámolót tartanak a VKF keretében születő megállapodásról, az NGTT konzultációt követően pedig a kormány várhatóan a jövő szerdai kormányülésen dönt a jövő évi legkisebb kötelező bérek kihirdetéséről. A hétfői NGTT ülésen viszont szinte biztos, hogy a közszféra érintett szakszervezetei sérelmezni fogják, hogy a kormány nem kívánja érdemben rendezni a szektor illetményeit. A mostani emelés − 98 ezer forintos minimálbér és a 114 ezer forintos garantált bérminimum megállapításával − ugyanis lényegében a közszolgálati bértábla alsó egyharmadát lefedi, értelmetlenné téve több kategóriát is.
