A pszichés terhelés növekedése egyre több dolgozónak okoz gondot

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Mindössze az alkalmazásban állók 81 százalékát látták el a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2011-ben, holott a jogszabályok szerint minden szervezett munkavégzésben foglalkoztatott számára kötelező az ellátás − derül ki a szolgálatok 2011-es évi tevékenységét összegző jelentésből. A foglalkozás-egészségügyi ellátásnak jelentős szerepe van a foglalkozási eredetű egészségkárosodások megelőzésében, és így közvetve a nemzetgazdasági teljesítményhez való hozzájárulás növelésében. Az ILO adatai szerint ugyanis a munkavégzéssel kapcsolatos egészségi károsodások a világon a GDP négy százalékát emésztik fel. A jelentés szerint tavaly összesen 2686 orvos dolgozott a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatokban, közülük 951-en voltak főállásúak. Munkájukat közel 2179 szakképzett üzemi szakápoló, további 627 szakdolgozó segítette. A foglalkozás-egészségügyi központokban az alapszolgálatok részeként további 200 diplomás szakértő − többek között toxikológus, higiénikus, ergonómus, pszichológus és munkavédelmi szakember − dolgozott. Az alapszolgálatok 359,9 ezer esetben végeztek munkahigiénés tevékenységet.

Az ellátást 103 097 munkáltató vette igénybe 2011-ben, az általuk foglalkoztatott munkavállalók száma meghaladta a 2,173 milliót. A jelentés szerint a legnagyobb felelőssége a foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknak a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozásoknál van. A tavalyi összesítés 71 093 munkáltatót sorolt a mikrovállalkozói körbe, az alkalmazottaik száma pedig meghaladta a negyedmilliót. Erre a körre jellemző, hogy a vállalkozások piacorientáltak és flexibilisek, gyakran küzdenek a túlélésért, pénzügyi forrásaik korlátozottak, ezért gyakran váltanak profilt. Sokszor alkalmaznak alacsonyan képzett munkavállalókat, jellemzően nagy fluktuáció mellett, gyakran előfordul a hosszú munkaidő és rosszak a munkakörülmények. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos szabályozást nem vagy alig ismerik, ezért szinte kizárólag a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak van meghatározó szerepe a munkahelyi biztonság megteremtésében.

A jelentés szerint egyébként az elmúlt tíz évben jelentősen átalakult a munkahelyi egészségkárosító kockázatok köre: a zaj- és baleseti veszély helyett mostanra előtérbe kerültek a pszichoszociális kóroki tényezők. Az elmúlt évben 280 ezer dolgozó volt kitéve fizikai, 58,3 ezer munkavállaló kémiai, mintegy 664 ezren biológiai kóroki tényezőknek. Ezzel szemben a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok tapasztalatai szerint 741,5 ezer alkalmazottat ért pszichés terhelés, míg konkrét pszichoszociális kóroki tényezőknek 204,3 ezer munkavállaló volt kitéve.