Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A turizmus egyre növekvő iparágat jelent Azerbajdzsánban, egyes becslések szerint a szektor potenciálja évi 20 millió utas fogadását tenné lehetővé, bár egyelőre ennek csak töredéke érkezik az országba. Az iparág a 2000-es években indult növekedésnek, miután a szovjet érát követően a kilencvenes években az Örményországgal folytatott háború árnyékolta be az ország fejlődését. A turisztikai ágazat bővülését jelzi, hogy a hivatalos állami statisztikák szerint 2003 és 2011 között a szektorban foglalkoztatottak száma 2,5 ezerről 7,7 ezerre emelkedett, a létszám nagy részét − mintegy hatezer főt − szállodákban foglalkoztatják. Az elmúlt években öt ötcsillagos hotel épült fel az országban (többségében a fővárosban, Bakuban és környékén), ezzel a nemzetközi láncok közül már a Kempinski, a Hilton, a Marriott és a Four Seasons, illetve a Sheraton, a Hyatt és a Jumeirah is megtalálható Azerbajdzsánban.
A turizmusból származó azeri bevételek ugyanakkor tavaly 2 milliárd dollár alatt maradtak, a kormányzati tervek szerint azonban a következő öt évben ezt megdupláznák (a bevételek kétharmada egyelőre belföldi utazóktól származik). A jelenlegi stratégiai tervek elsősorban a közel-keleti és az Öböl menti arab országokat célozzák, de Európából is egyre több utazó érkezik az országba. A hivatalos statisztikák szerint 2005-ben 1,2 millió külföldi érkezett Azerbajdzsánba, 2011-ben pedig már 2,2 millió: az üzleti ügyekben utazók közel 25 százalékos részarányt jelentettek, miközben az egészségügyi turizmus csak elenyésző, 1,5 százalékos részarányt képviselt, a kimondottan turisztikai céllal érkezők 1,3 milliós száma 2005-höz képest 200 százalékos növekedést jelent. A legtöbb turista Oroszországból, Grúziából, Törökországból, Iránból, Kazahsztánból, illetve az Egyesült Államokból, Németországból, az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Olaszországból és Kínából érkezik az országba. Azerbajdzsánban az elmúlt évek feszített ütemű fejlesztései révén már több mint 500 szálloda és egyéb vendéglátóhely üzemel 31 ezer ággyal, a turizmus bővülésének egyik gátja azonban, hogy a 4-5 csillagosnál alacsonyabb szintű szállodákat és egyéb szálláshelyeket keresők viszonylag szűkös, bár egyre bővülő kínálattal szembesülnek.
Az azeri vendéglátóknak a Fekete-tenger oroszországi területeivel, a földközi-tengeri török régiókkal, illetve Grúzia fekete-tengeri üdülőterületeivel kell versenyezniük. Az állam 2010 és 2014 közötti időszakot célzó turizmusfejlesztési programjában nagy hangsúlyt kap a hagyományos kulturális célon kívül a wellness-rekreációs, az öko-, a vallási és a sportturizmus mint a legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező alágak. Számos turisztikai fejlesztés zajlik jelenleg is az országban (sok esetben állami részvétel mellett), elsősorban a 3-4 csillagos szállodák, a meglévő létesítmények felújítása, a wellness- és gyógyszállodák területén, a legnagyobb fejlesztések összesen mintegy 1 milliárd dollár, jelenlegi árfolyamon több mint 200 milliárd forint beruházási értéket jelentenek, legnagyobb részben magánbefektetők részéről.
Idén az Eurovíziós Dalfesztivál irányította a nemzetközi figyelmet Azerbajdzsánra, amelynek előkészületeire összesen mintegy 100 millió dollárt költött a kormány. Az esemény miatt hatalmas méretekben és ütemben indult el a főváros felújítása, Baku − belvárosa − ma már bármelyik nyugati várossal felveheti a versenyt. A dalfesztivál − ahogy Abulfas Garajev azeri turisztikai miniszter a Financial Timesnak fogalmazott − egy teszt volt, hiszen első alkalommal érkezett egyszerre sok ezer európai utas Bakuba, jelezve, hogy a hagyományos célrégiók mellett Európa nyugati feléből is mind több utazót kíván fogadni az azeri vendéglátóipar. A hagyományos \"városnéző\" utazók mellett 2012 végével megnyílik egy új, napi 5 ezer fő fogadására képes síközpont az ország északi részén, illetve a tervek szerint lehetővé teszik a turistavízumok online igénylését is.
Napi Gazdaság, Leszák Tamás
