Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az árutermelő mezőgazdaság csak az uniós agrártámogatások bevezetését követően vált elfogadott és kevésbé kockázatos partnerré a bankok számára. Mára a támogatások olyannyira átalakították a szektor hitelállományát, hogy a beruházási hitelek kihelyezése helyett elsősorban a támogatások fedezetként való beszámítása és leszámítolása jellemző. A beruházási hitelek jelentős része pedig részben uniós támogatással megvalósítandó fejlesztéshez kötődik. A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) által készített összegzés szerint a mezőgazdaság nagyságrendileg 250 milliárd forintos hitelállományára akár fedezetet is jelenthetne az árfolyamtól függően évi 270 milliárd forintnyi területalapú támogatások 100 százalékos előfinanszírozása. Vagyis a likviditás biztosításához szükséges források az agrárszereplőknek a többi ágazat szereplőihez képest kedvezőbb feltételek mellett a jövőben is hozzáférhetőek lesznek.
Az uniós közös agrárpolitika 2014 utáni átalakítása − reálértéken mindenképp csökken a közvetlen kifizetésként elérhető támogatás összege − mellett azonban a földtörvény is komoly aggodalmakra ad okot. A MOSZ szerint a birtokméret korlátozásával, illetve a földhasználat újraszabályozásával kapcsolatos tervek miatt nehezebbé válik az ágazat hosszú távú finanszírozása, mivel a tervezett változások növelik a hitelezés kockázatát. A jövőben a bankok a hitelbírálatnál minden bizonnyal figyelembe veszik majd a haszonbérleti szerződések hosszát és a lejárat időpontját is.
A kormány által többször is említett agrárbankról még semmi közelebbit nem lehet tudni. Mindeközben egyre csökken a kedvezményes hiteleket nyújtó Magyar Fejlesztési Bank szerepe a szektor finanszírozásában. A MOSZ összesítése szerint jelenleg a mintegy 250 milliárd forintra tehető, túlnyomórészt a társas vállalkozásokhoz kötődő agrárhitel-állomány 10 százaléka származik MFB-forrásból. (Az agrárgazdaság 2011-es évéről szóló jelentés szerint az előző év végén az agrár-társasvállalkozások hitelállománya 325 milliárd forint volt, amiből 33,3 milliárd forintot tett ki a különféle kedvezményes kamatozású hitelek összege.) A korábbi beruházási és fejlesztési hitelek azonban kifutóban vannak, az egyetlen még elérhető program az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram, amely keretkihasználása a MOSZ szerint 63 százalékos. A keret kimerülésével, vagy a program 2013 végi lezárultával csak piaci kamatozású, vagy de minimis korlát alá eső hitelek lesznek elérhetőek. A de minimis támogatástartalmú programok a szigorú uniós szabályok − 3 év alatt legfeljebb 7500 eurónyi támogatás megengedett − miatt azonban csak egy szűk kör számára elérhetőek, a nagyobb hiteligényű vállalkozások eleve kiszorulnak a programokból. Az Agrár Széchenyi Kártya − bár elvben egyszerűen elérhető és kedvezményes hitellehetőségként hozták létre − működésének egy éve alatt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: mindössze 479 igénylést hagytak jóvá, összesen 2,8 milliárd forint hitelkerettel. Egyrészt csak a kkv-nak minősülő vállalkozások és magánszemélyek vehetik igénybe, ráadásul riasztóak az igényléshez társuló magas költségek − mint a regisztrációs díj, kártyadíj −, ráadásul szintén de minimis korlát alá esik a kamattámogatás és a kapcsolódó kezességvállalási díjtámogatás is.
