Az elmúlt mintegy másfél évben a fejlesztők a korábban már előkészített projektjeiket visszafogják, és általában csak komoly előértékesítés esetén vágnak új fejlesztésbe - hangsúlyozta Árendás Gergely, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke. Mint kifejtette, a meglévő kapacitások lekötésére számos fejlesztő aktívabban kezdett property managementtel foglalkozni, elsősorban intézményi ügyfelek részére. Kiemelte, a piac helyzetét is jól mutatja, hogy a magyarországi fejlesztők döntő többségét lefedő idei évi összberuházási volumen a 2008-as évi csúcsnak mindössze 7-8 százaléka. Az új beruházások megindítását számos tényező korlátozza: a limitált kereslet, a hitelszűke, valamint a gazdaságpolitikai kiszámíthatóság hiánya.
Jelenlegi információi szerint az IFK tagjainak beruházási volumene 2013-ban sem fogja meghaladni a rendkívül alacsony 2012-es értéket. A fejlesztők figyelme inkább a meglévő fejlesztések lezárására, értékesítésére és az új fejlesztések előkészítésére irányul. A már megvalósult korábbi fejlesztésekkel kapcsolatos legfontosabb feladat a meglévő bérlők, illetve felhasználók megtartása - fogalmaz az IFK elnöke.
Árendás szerint Magyarországon talán a kiskereskedelmi ingatlanok terén érzékelhető a legjobban a válság hatása. A kiskereskedelmi piacon kevés a fejlesztés, a meglévő bérlők visszafogott terjeszkedése és a limitált számú új piacra lépő márka mellett számos márka kivonulása jellemezte a szegmens elmúlt hónapjait, és lényeges változás nem is várható rövid távon. Hozzáteszi, természetesen nem segít a \"plázastop\" elnevezésű jogszabály sem.
Az ipari és logisztikai ingatlanok esetében nagyobb volumenű fejlesztések nem valósultak meg, mivel a fejlesztők továbbra is óvatosak a tisztán spekulatív alapon történő fejlesztésekkel kapcsolatban és a közeljövőben sem várható új ingatlanok átadása.
Az elmúlt időszak megmutatta, hogy mely fejlesztők rendelkeznek stabil háttérrel, valamint jó projektekkel, ilyen értelemben tisztulással járt a válság - véli az IFK elnöke, aki nem vár érdemi javulást a fejlesztések megindulása terén, ezért véleménye szerint tovább szűkülhet azon társaságok köre, amelyek az ingatlanfejlesztési szaktudást alkalmazhatják. Úgy látja, vannak olyan, a magyarországi piacon nagy múltú társaságok, amelyek várhatóan nem folytatják tevékenységüket, de ezzel párhuzamosan most több olyan projekt is folyamatban van az irodapiacon, ahol új piaci belépők valósítanak meg fejlesztést.
Mint elmondta, az IFK fő célkitűzése továbbra is a magyarországi ingatlanfejlesztés színvonalának növelése. Párbeszédet folytatnak és együttműködnek más szakmai szervezetekkel, legyen szó az ÉVOSZ-ról, az Építészkamaráról vagy akár a Levegő Munkacsoportról. Mindezt annak érdekében, hogy a magyarországi ingatlanfejlesztéseket világos szabályrendszer alapján, a funkcionalitás szempontjainak szem előtt tartásával, esztétikusan és gazdaságosan lehessen megvalósítani a tulajdonosok, a felhasználók és az épített környezet használói érdekében. Kiemelte, nagyon jó szakmai párbeszédet folytatnak például az új építési jogszabályok megalkotása kapcsán a Belügyminisztérium keretein belül működő Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács teljes jogú tagjaként, s az IFK számos elképzelése jelenik majd meg a jogszabálycsomagban.
