Gyengítette a munkavállalók biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények közti foglalkoztatásával kapcsolatos garanciákat az új Munka törvénykönyve − mondta a Napi Gazdaságnak Borhidi Gábor, a Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője. Az új szabályozás szerint ugyanis a szakszervezetek elvesztették a munkavédelmi ellenőrzéssel kapcsolatos jogosítványaikat, így lényegében csak a munkavállalók által 5 évente megválasztott munkavédelmi képviselő védi az érdekeiket a munkahelyen, ellenőrzi rendszeresen a munkafeltételeket. Ezzel csak az a probléma, hogy a munkavédelmi törvény szerint nem minden munkahelyen kötelező a munkavédelmi képviselők megválasztása. Főleg a munkavédelmi ismeretek és intézkedések terén a legnagyobb hiányosságokkal bíró mikro- és kisvállalati kör esetében okoz gondot, hogy nem kötelező a munkavédelmi képviselő megválasztása. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés pedig, tekintve a hatóság kapacitását és a potenciálisan ellenőrzésre váró vállalkozások, munkahelyek számát, kevéssé valószínű, hogy minden munkahelyre eljut.
A munkahelyek többségén ráadásul mostanában jár le a munkavédelmi képviselők megbízatása, most szervezik − az üzemi tanácsi választásokkal párhuzamosan − a képviselőkét is. Bízunk benne, hogy a munkaadók is felismerik a munkavédelmi képviselők tevékenységében rejlő előnyöket, a rendszeres ellenőrzések ugyanis csökkentik annak kockázatát, hogy egy esetleges munkavédelmi hatósági ellenőrzés alkalmával jogsértést vagy hiányosságokat találnak a felügyelők − mondta Borhidi Gábor. Szerinte a képviselők munkajogi védettsége továbbra is fennáll − és nem vonatkozik rájuk a szakszervezeti tisztviselőkkel kapcsolatos létszámkötöttség sem −, noha az új Munka törvénykönyvében nincs ezzel kapcsolatos utalás. Továbbra is hatályos azonban a munkavédelmi törvény azon paragrafusa, amely szerint a munkavédelmi képviselőket a szakszervezeti tisztségviselőktől eltérően munkajogi védettség illeti meg, ami egybeesik az Európai Unió joggyakorlatával.
