Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hét pénteken szokásos heti rádióinterjújában beszélt először a gáz és villany árának csökkentéséről, megemlítve, hogy a kormány egy szakértői csoporttal együtt a rezsiköltségek mérséklésén gondolkozik. Mint fogalmazott, erre a lépésre azért van szükség, mert a létfenntartáshoz szükséges szolgáltatások nem arra valók, hogy azon valaki pénzt keressen. Ez a szektor nem a profit világa − mondta a miniszterelnök, aki azt is hozzátette, hogy aki energiát termel, ott profitnak kell lennie.
Így nem jelentett meglepetést, hogy szerdán arra kérte fel a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy dolgozza ki a gáz és a villany ára 10 százalékos csökkentésének feltételeit. A szaktárca gyorsan dolgozott, így csütörtökön Lázár János, a Miniszterelnökséget irányító államtitkár tudatta: jövő év január elsejétől végrehajtják a tízszázalékos lakossági árcsökkenést. Részleteket nem árult el, így egyelőre csak annyit tudni, hogy 3,8 millió háztartást egyformán érint majd a bejelentés, a családok megtakarítása éves szinten pedig akár a százezer forintot is elérheti. Mint mondta: az árcsökkentés a kereskedőket érinti hátrányosan. Azon is dolgozik a minisztérium, hogy a cégek ne háríthassák át a lakosságra a többletköltséget. Lázár a lépés indoklásaként elmondta, hogy Németországban egyhavi fizetésnek körülbelül hat százalékát költik rezsire a családok, Magyarországon ez az arány húsz százalék. (A magasabb német jövedelmeknek köszönhetően − a szerk.)
A mostani árakkal számolva összesen 90-100 milliárd forint bevételkiesést hoz az eddigiekhez képest a gáz- és áramszolgáltatóknál a tervezet − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója, majd hozzátette, hogy ennek természetesen a költségvetésre is hatása lesz, 27 százalékos áfával számolva 20-25 milliárd forintnyi fejtörést okozhat a kormányzatnak. Ez a fentebb említett veszteségeket figyelembe véve azt okozhatja a szakember szerint, hogy a kormány nem a nyereséget fogja csökkenteni, hanem a veszteséget növeli ezeknél a vállalatoknál.
Márpedig ennek következményei az egész társadalomra negatív hatással lehetnek − jelentette ki Hegedűs. Elég csak arra gondolni, hogy ennek következtében szinte biztosan elmaradnak a fejlesztések, ezért távolabb kerülünk az uniós céloktól is, amelyek az okos mérés, az intelligens, egységes európai hálózat felé tolnák a szolgáltatókat. De az elmaradó fejlesztések mellett várhatóan lesznek majd a lakosság számára jóval kézzelfoghatóbb hátrányok is: a veszteségek növelése miatt akár elbocsátásokra is lehet számítani a szolgáltató cégeknél.
Magyarországon 3,8 millió háztartás van, ebből 3,3 millió van gázzal ellátva, tehát mostani döntése során tíz százalékról megfeledkezett a kormány. Ez nagyon méltánytalan a legszegényebb emberekkel szemben − így Hegedűs −, hiszen miközben ők nem kapnak támogatást, addig azok, akik a medencéiket fűtik, most tíz százalékkal kevesebbet fizethetnek.
Az ügyvezető igazgató szerint az is félő, hogy a döntés után tovább eshet a már most is mélyponton lévő beruházások száma, ugyanis \"ez a fajta árdiktátum még inkább elrémiszti a külföldi befektetőket\".
A kommentárral megvárjuk, amíg ismertté válnak a részletek − reagáltak egybehangzóan a Napi Gazdaság Online által megkérdezett energiaszolgáltatók a kormány árcsökkentést elrendelő döntésére. Száraz Gábor, a Tigáz Zrt. szóvivője a helyzet bizonytalanságát érzékeltetve hozzátette: a közműadó esetében is csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy méterenként nem 100, hanem 125 forint lesz a közteher. Egyelőre azt sem tudni, hogy miként valósul majd meg az árcsökkentés, a nagykereskedelmi, a végfelhasználói árból kell engedni vagy áfacsökkentésről születik döntés − fogalmazott Boross Norbert.
