Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A korábbinál alacsonyabb helyekre kerülhetnek a magyar felsőoktatási intézmények a nemzetközi rangsorokon, miután a kormányzati elképzelések a jövőben csak hallgatóarányos finanszírozást biztosítanának az egyetemeknek. A listák fő szempontjai − tudományos kutatások, publikációk − kevésbé vagy egyáltalán nem fognak érvényesülni pénz híján − derült ki a Mire jók az egyetemi rangsorok című konferencián.
A magyar egyetemek az elmúlt években tartották pozícióikat, a világszerte 22 ezer intézmény közül többnyire a 400−500-as mezőnyben szerepeltek. Egyes mérések során figyelembe veszik a kutatások, tudományos publikációk, hivatkozások számát, a Nobel-díjas volt hallgatókat vagy oktatókat, az egy oktatóra jutó hallgatók számát, a doktori képzéseket. A hallgatói szempontok kevésbé érvényesülnek a felmérésekben, ami a magyar intézmények további lecsúszásához vezethet, főleg ha a korábbi lapértesülések igaznak bizonyulnak.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának az Index birtokába került előterjesztése szerint jelentős átcsoportosítást hajtanának végre az államilag finanszírozott helyek megoszlásában, így az eddig tervezett 30 ezer helyett csak 10,5 ezer új hallgató képzését finanszíroznák teljes egészében a kétéves felsőoktatási szakképzésben, illetve az alap- és osztatlan képzésben, 46,3 ezer diáknak pedig csak részösztöndíjat kínálnak − vagyis a 65 ezer diákból több mint 80 százalék félig vagy egészben kénytelen lesz tandíjat fizetni. Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke ezzel kapcsolatban a Napi Gazdaságnak elmondta, egyelőre 3-4 \"ablakon beesett\" hírből hallott erről az elképzelésről, de amint hivatalosan − vagy egyáltalán − értesítik, azonnal összehívja a grémiumot.
