Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lapunk észrevétele nyomán (Napi Gazdaság, 2012. december 3.) a Nemzetgazdasági Minisztérium jelezte, úgy kívánja módosítani a tranzakciós illetékről szóló törvényt, hogy a fizetési műveletnek nem minősülő tranzakciókra is érvényes legyen a 6 ezer forintos tranzakciósilleték-sapka. A kölcsöntörlesztés esetében is érvényesnek kell lennie az \"illetékplafonnak\" − tekintettel arra, hogy a törvény alkalmazásában a kölcsöntörlesztés átutalásnak minősül −, az illeték mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a hatezer forintot − mutat rá a tárca. A minisztérium ugyanakkor az illetékfizetési kötelezettség kiterjesztését igyekszik a bankokra hárítani, amikor arról ír, hogy a hiteltörlesztések illetékkötelességére azért volt szükség, mert a pénzintézetek tájékoztatása szerint a banki rendszerekben nem tudják címkézni az utalásokat, így nem tudják nyomon követni, hogy az adott utalás hiteltörlesztést szolgál-e, s ennek következtében az illetékmentesség nem lehetséges. Ezzel szemben a hiteltörlesztés szinte minden esetben egy speciális számlára, az úgynevezett hitelszámlára kerül, így bankon belül mindenképpen, de a bankok közötti átutalások között is viszonylag könnyen azonosíthatók a hiteltörlesztési tranzakciók. A törvénykezési cél − a minisztériumi állítással ellentétben − az illetékfizetés kiterjesztése volt, éppúgy, mint a módosítással párhuzamosan elfogadott egyéb illeték alá vett tevékenység − például a pénzváltás esetében.
