Megállíthatatlanul terjednek az okos telefonok − a tavalyi 800 ezres értékesítési számot már 2012 októberére átlépték a szolgáltatók, és a karácsonyi hajrának köszönhetően az év végéig várhatóan összesen több mint egymillió okos telefon találhat gazdára. Magyarországon ezzel minden harmadik használatban lévő telefon okos lesz − derül ki az eNET−Telekom: \"Jelentés az internetgazdaságról\" kutatásból.
Az idei magyarországi eladásokkal együtt így már 2,9 millióra nőhet a hazai okos telefonok száma, ami az évek óta stagnáló aktív − azaz használatban lévő − 8,7 milliós teljes készülékállomány 33 százalékát jelenti. Ezzel pedig a környező országokhoz viszonyítva élen jár a magyar piac, de még mindig messze vagyunk az Egyesült Államokban már 2011-ben elért 50 százalékos penetrációs szinttől.
A bővüléshez az is hozzájárul, hogy mobilszolgáltatók hagyományosan az év utolsó egy hónapjában szerzik a legtöbb új ügyfelet − ez a szám az NMHH adatai szerint tavaly a három szolgáltatónál együttesen meghaladta a 120 ezret, és várhatóan idén se lesz alacsonyabb − az előfizetések többségéhez pedig általában valamilyen új eszköz is társul.
A platformok népszerűségi listáját egyértelműen az Android uralja. Itthon az okos telefonok 53 százalékán a Google rendszere fut, míg az iPhone − és az azokon futó iOS − jóval a nemzetközi átlag alatt, csupán nyolc százalékot képvisel a teljes okostelefon-állományból. A Nokia korábbi, még symbianos platformja a készülékek 28 százalékán, míg az újabb, Windows Phone-nal szállított verziók csupán másfél évvel a megjelenést követően már kilencszázalékos piaci részesedéssel rendelkeznek.
Az elmúlt másfél-két év fejlesztései már nem a kiugró technológiai áttörésről szóltak, sokkal inkább a kényelmes használhatóságról. Megindult a verseny az egyre nagyobb kijelzőért és kamerafelbontásért. Ezek a tulajdonságok alapvetően befolyásolják a felhasználói élményt, ezért a felhasználók számára talán még fontosabbak is, mint például a processzor órajele. A trend pedig egyértelmű, egyre nagyobb és nagyobb lesz a kijelző és felbontás, amihez egyre szélesebb körű felhasználhatóság párosul.
Mivel az okos telefon szinte mindig a tulajdonosával van, ezért használata során a gyakori, de alkalmanként rövid idejű kézbevétel jellemző. Az ún. résidős használat legjellemzőbb példája a munkába utazás, ingázás ideje, de emellett gyakorlatilag bármely, akár néhány perces felszabaduló időszak is szóba jöhet, amikor az okos telefonon megjeleníthető tartalom fogyaszthatóvá válik. A használati ciklusok csúcspontjai általában reggel és késő délután vannak, amikor a munkahelyi és otthoni tévé-, illetve internethasználat még, vagy már nem lehetséges.
Az eNet egy korábbi kutatásából kiderül, hogy az alapfunkciókon túlmenően az okos telefonunkat elsősorban zenehallgatásra használjuk, ezt követik a játékok, az e-mail-olvasás, a térkép és navigáció funkciók használata, végül pedig a közösségi alkalmazások és a hírolvasás.
