Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tervek szerint ma dönt a parlament a trafiktörvény − teljes nevén a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény − módosításáról szóló, Lázár János által beadott törvényjavaslathoz − amelynek alapján lehetővé válna az állami szerencsejátékhoz köthető szolgáltatás és termékek értékesítése a dohányboltokban − benyújtott módosítókról. Ezek része a jogszabály szigorítása azzal, hogy a trafikos semmilyen körülmények között ne fogadhasson el gyártói marketinghozzájárulást azért, hogy a valamelyik gyártót előnybe hozza a másikkal szemben.
A Napi Gazdaság információi szerint azonban elképzelhető, hogy ma sem születik végleges döntés a módosítókról, ugyanis előbb Brüsszelnek kell láttamoznia a szerencsejáték-értékesítésre vonatkozó szabályt, hiszen egyelőre nem tudni, minek minősül a totó, a lottó és a kaparós sorsjegy. Az Európai Bizottság korábban azzal a feltétellel bólintott rá a trafiktörvényre, hogy az újfajta boltokban csak dohánytermékeket és azokhoz kapcsolódó kiegészítőket lehet értékesíteni. Amennyiben Brüsszel úgy dönt, hogy a szerencsejáték nem szolgáltatás, hanem termék − erre van esély, bár a kaparós sorsjegy helyzete kétséges −, nem lehet beilleszteni a trafikok termékpalettájába.
Így viszont egyrészt kiesik a pályázói körből az, aki lottózót üzemeltet. Ez a réteg potenciális trafikműködtető, hiszen 40-50 négyzetméteres − saját vagy bérelt − üzlethelyisége van, rendszerint kisvállalkozó és jó fogyasztói kapcsolatokkal rendelkezik. Másrészt a pályázatot beadóknak fejtörést a a Lázár-féle javaslat kiesése, ugyanis újra kell számolniuk üzleti tervüket, hogy megéri-e számukra dohányboltot nyitni és fenntartani. Piaci vélemények szerint a fővárosban kicsi a bukás esélye, ám a vidéki városokban annál nagyobb. Ha végül a bizonytalanság miatt kevesen pályáznak, az a kormánynak lesz kínos.
