A szomszédban jövedelmezőbb a dohány

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Nem a magyar piacon tömik degeszre a zsebüket a dohánygyártók, ugyanis a Napi Gazdaság számításai szerint az összforgalomból számolt, úgynevezett súlyozott átlagárból visszabontott nettó elérhető bevétel 19 szál terméknél itthon a legkisebb a vizsgált hét országból. Idén nyáron a súlyozott átlagár 661 forint volt. Ebből a gyártó átmenő tételként 564 forintot fizet be áfában és a jövedéki adóban. Az ezektől lecsupaszított összeg 97 forint, amiből a gyártó kifizeti a 19 szál anyagköltségét, fedezi a logisztikai költségeket és ebből jut nyereség a kereskedőknek. A vizsgált hét ország egyikében sincs 100 forint alatt ez az érték.

A 19 szálra vetített jövedéki adó szintjénél Magyarország az élmezőnyben szerepel − nem csak a vizsgált hét országban, hanem az egész unióban. Idén nyáron a jövedékiadó-szint a fogyasztói árra vetítve egy-egy dobozon átlagosan 64,1 százalék volt. Ám a magas áfa miatt az egy doboz cigarettára jutó adóteher 85 százalék felett van.

Ráadásul a magyar piaci legek úgy jönnek ki, hogy a vizsgált hét ország közül itt a legalacsonyabb a súlyozott átlagár. Még Horvátországban is 720 forint felett van ez a mutató, pedig az ország nem is uniós tag. Ennek prózai oka van. A gyártók régóta lobbiznak a sodródohányok ellen, amelyek alacsony adótartalmuk miatt kelendőbbek, árelőnyük jelentős a hagyományos cigarettákkal szemben. Az olvadó vásárlóerő a fogyasztást ebbe az irányba tereli. (Eközben ellentmondásos a sodródohány egészségkárosító hatásának megítélése a gyengébb füstszűrők és a kézi tömés miatt.) A sodródohányon elérhető nettó bevétel jóval alacsonyabb, mint egy márkás hagyományos cigarettán, amely gyengíti a gyártó és a kiskereskedő pozícióját is (sokkal többet kell belőle eladni a haszonért). Ráadásul \"agyonvágja\" a hagyományos cigaretták árát is (diszkontosodás), ami a teljes piac nyereségességét csökkenti. Mivel a jövedékiadó-emelések miatt az állami bevétel konstans, így nem veszít az állam a sodrós termékek térhódításával, ám a nyereségadónál és az alacsonyabb ár miatt az áfán igen.

Bár ma már a nemzetközi gyártók is érdekeltek a sodrós termékek értékesítésében, az elsősorban a magyar és a kisebb gyárak kezében van. A nemzetközi cégek a márkás, hagyományos cigaretta eladásában jeleskednek. A piackutatók már többször is jelezték, hogy a kiskereskedelemben a diszkontosodásnak lehetnek káros hatásai a GDP alakulására, azt azonban senki sem gondolta, hogy ennek az első igazán kézzelfogható jele itthon a cigarettapiacon lesz.